Van, amiben megelőztük Amerikát

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek eredményei a gazdaság teljesítőképességében is tükröződnek, az ország fejlettségi szintje jelentősen emelkedett. A kormány konvergenciaprogramja összegzi a kedvező változásokat, de rámutat azokra a területekre, ahol még erősíteni kell.

Gödöllő vakcinagyár, GSK, egészségügy, GlaxoSmithKline , oltás,

A magyar gazdaság több területen is jelentős mértékben fejlődött az elmúlt tíz-tizenegy évben. Ennek eredményeként lehet hatékonyabban és gyorsabban kezelni a válságos időszakok nehézségeit is. A kormány konvergenciaprogramja példaként rámutat arra, hogy a nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban hazánk a tizenharmadik helyet foglalja el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak körében.

Olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, Szlovénia vagy az Egyesült Államok.

Az elmúlt évtizedben a munkát terhelő adózás jelentős reformokon ment keresztül. Ennek köszönhetően az ­adóék 2016-ról 2022-re több mint hét százalékponttal, 41,2 százalékra mérséklődött. A munkáltatók adóterheinek mértéke 28,5 százalékról 13 százalékra csökkent, emellett az adónemek száma is kevesebb lett. A bérekre rakódó terhek enyhülése mellett, az Európai Unióban egyedülállóan, a társasági nyereségadó mértéke 2017-től kilenc százalékra csökkent. Mindezeknek a változásoknak köszönhetően a magyar adórendszer egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a befektetőknek, a vállalatoknak és munkavállalóknak is. Ez pedig a gazdaság teljesítőképességében is tükröződik: a bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021 végére 37,6 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP az uniós átlag 2010. évi 66 százalékáról 2020-ra 76 százalékra nőtt, így az ország fejlettségi szintje jelentősen emelkedett – olvasható a konvergenciaprogramban.

A kedvező munkaerőpiaci folyamatok következtében a jövedelmi viszonyok is nagymértékben javultak. Így 2021-re mind a bruttó, mind a nettó havi bérek több mint kétszeresre emelkedtek 2010-hez képest. Az elmúlt évtizedet jellemző még alacsony inflá­ciós környezetben a reálbérek emelkedése meghaladta a hatvan százalékot 2010 és 2021 között. Ennek és a magas foglalkoztatási szintnek köszönhetően a szegénységi arány évek óta csökken hazánkban.

A 2020-as adatok szerint a szegénység kockázatának kitettek aránya Magyarországon volt az ötödik legalacsonyabb az uniós tagállamok sorában.

A foglalkoztatottak nélküli háztartásban élők aránya az uniós átlag alá süllyedt már az évtized második felétől. Kezdetben elsősorban a közfoglalkoztatás játszott szerepet a mutató javulásában, majd az elsődleges munkapiacon elindított pozitív változások eredményezték a csökkenést. Jelentősen javult a frissen végzett, 20–34 évesek elhelyezkedési esélye, és a nők foglalkoztatása terén is figyelemre méltó eredmények születtek a családbarát gazdaságpolitikának köszönhe­tően. Míg 2010-ben a nők foglalkoztatási rátája épphogy csak megközelítette a hatvan százalékot, az elmúlt évben meghaladta a 68 százalékot.

Érdemes kiemelni az elmúlt időszak fejlődésének eredményeiből, hogy Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma 2010 óta: 2020-ban ugyanis 42 ezren dolgoztak az ágazatban, kétszer annyian, mint egy évtizeddel korábban.

Ez a kormány konvergenciaprogramja szerint elsősorban a feldolgozóiparban létrejövő külföldi tulajdonú kutatási-fejlesztési központoknak köszönhető. Kedvező, hogy 2020-ra a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 1,61 százalékra emelkedett, 2010-ben a mutató értéke 1,13 százalékot tett ki. Bár Magyarország növelte az innovációs teljesítményét is, a kelet-közép-európai országokkal egyetemben továbbra is a mérsékelt innovátorok közé tartozik uniós összevetésben – jegyzi meg a program.

Borítókép: Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma (Fotó: Kurucz Árpád)