Érdemes emlékezni arra, hogy a költségvetési konszolidáció eredményként a költségvetési hiány 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt volt. Az államadósság pedig a 2011. évi bruttó hazai termék 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt. Az államháztartás rendbetételének köszönhette hazánk, hogy Magyarország kilenc év után 2013-ban kikerült az unió túlzottdeficit-eljárása alól.
Ezt a baloldali kormányok soha nem tudták elérni. Olyannyira nem, hogy irányításuk alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ráadásul a jegybanki alapkamat magas volt, és az inflációt sem sikerült a megfelelő célszintre szorítani.
A 2010 utáni folyamaton az elmúlt években a koronavírus-járvány módosított, a változtatásra az Európai Unió is támogatást adott. Brüsszel rugalmas hozzáállása azt jelentette, hogy a kormányok mozgásteret kaptak a gazdasági növekedés erősítésére, akár a költségvetési hiány és így az államadósság átmeneti növekedésének árán is. Ezzel a lehetőséggel élt Magyarország is, így sikerült rekordszintre emelni a gazdaság bővülését. Varga Mihály akkor azt nyilatkozta, hogy a
gazdaság újraindítása után visszatérünk arra a hiány- és adósságcsökkentő pályára, amelyen az elmúlt tíz évben is voltunk.
Ez így is történt.
Akkor még senki nem sejtette, hogy háború lesz Ukrajnában, nem beszélve az energia- és a különböző nyersanyagárak elszabadulásáról, ami a globális gazdaságra is veszélyt jelent. Így talán még fontosabb, hogy az Orbán-kormány a növekedés beindítása után azonnal hozzálátott a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!