A háborús helyzet jó ideig még meghatározó lesz a nemzetközi és a magyar gazdaság szempontjából is. Mindehhez társul a korábban kirobbant energiaválság, ahogy még a koronavírus-járványt sem sikerült teljesen legyőzni. Ebben a helyzetben nem mindegy, hogy milyen egy adott ország gazdasági és pénzügyi ellenálló képessége. Ezen a területen hazánk sokat erősödött az elmúlt tizenkét évben. Ezt több adat is alátámasztja.
Így például 2009-ben még 6,6 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, míg tavaly 7,1 százalékos növekedést mutatott a magyar gazdaság. Ezzel az unióban itt volt az egyik legnagyobb a bővülés mértéke.
Ezt jelentősen segítették a beruházások, amelyek értéke a 2009-es 5500 milliárd forintról 2021-re 12 511 milliárd forintra nőtt.
Az Orbán-kormány a válságkezelések időszakában is nagyon fontosnak tartotta, hogy a foglalkoztatás ne zuhanjon össze. Ezért az intézkedések is azt segítették, hogy a munkaadók ne kezdjenek tömeges elbocsátásokba, aki pedig elveszíti az állását, minél hamarabb újra el tudjon helyezkedni. Ennek eredménye az lett, hogy megközelítette a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa. Beszédes adat, hogy 2009-ben még csak 3,7 millió ember dolgozott, ami az egyik rákfenéje volt a magyar gazdaságnak. A munkanélküliségi ráta akkor 12 százalékos volt, míg 2021-ben mindössze 3,8 százalékon állt a mutató. A balliberális kormányzás idején kevesen dolgoztak, viszont nagyon magas volt az adóteher. Ehhez rettentő alacsony bérszínvonal társult.
A bruttó átlagkereset 198 ezer forint volt, míg tavaly már 438 ezer forint. A minimálbér 2010-ben 73 ezer forint volt, az idei év januárjától viszont már kétszázezer forintra emelkedett. Ez magasabb, mint amennyi a balliberális kormányzás idején az átlagbér volt.
A magyar gazdaság ellenálló képességét jelentősen javította az államadósság szerkezetének kedvező változása is. A külföldiek kezében lévő államadósság aránya ugyanis 2009-ben még hatvan százalék volt, ez a múlt évre harminc százalékra csökkent.
