Hangulatkeltés zajlik a magyarországi kínai beruházások körül?

Nem változott a szegedi BYD-gyár tervezett kapacitása, nem igazak azok a sajtóhírek, amik arról szólnak, hogy a kínai óriáscég elhalasztja a gyártás felfuttatását Szegeden.

Illusztráció Fotó: LARS PENNING Forrás: DPA

Nem igazak a külföldi sajtóban megjelent hírek a szegedi BYD-gyár termelésének felfuttatásáról és a tervezett kapacitásáról – erről tájékoztatta a kínai tulajdonú autóipari vállalat a Világgazdaságot. Kedden a Reuters anonim forrásokra hivatkozva azt írta, a BYD 2026-ig elhalasztja a tömeggyártás elindítását új magyarországi elektromos járműgyárában, és legalább az első két évben a tervezett kapacitás alatt fogja üzemeltetni a szegedi üzemet, helyette a vártnál korábban kezdi meg az autók gyártását az új törökországi üzemében, ahol alacsonyabbak a bérköltségek, a török gyár pedig a tervek szerint a bejelentett gyártási terveinél magasabb kapacitáson üzemel majd. Az összehasonlítás azonban nem áll.

A BYD hosszú távra tervez Európával, és a magyarországi gyár építése is a tervek szerint halad. Az ütemtervünknek megfelelően, az év végén tervezzük megkezdni a gyártást, hamarosan Európában gyártunk autókat Európa számára. A szegedi gyár tervezett kapacitása sem változott: ahogy mindig is hangsúlyoztuk, 300 000 darabos éves csúcskapacitással számolunk. Emellett jelenleg 150 magyar és európai beszállító minősítésén dolgozunk, hogy tovább erősítsük helyi ellátási láncunkat

– fogalmazott a kínai óriáscég a lapnak.

A Reuters azt is állította, hogy a gyártás áthelyezése Magyarországról Törökországba visszaesést jelentene az Európai Unió számára, amely korábban abban bízott, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett vámok kínai befektetéseket és jól fizetett gyártói munkahelyeket hoznak majd az unióba.

A hírügynökségben megjelent cikket rögtön megcáfolta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, aki fake newsnak minősítette a BYD magyarországi terveinek változásáról szóló hírt. Facebook-bejegyzésében három képpel szemléltette, hogy miért képtelenségek ezek az állítások. A fotókon a törökországi és a magyarországi építkezés helyzete látható. Ezekből kiderül, hogy a török beruházás esetében jóformán még egy kapavágás sem történt, míg Magyarországon az építkezés a végéhez közeledik. 

Ellentmond a magyarországi termelés visszafogásának az is, hogy a BYD nemrég jelentette be, hogy a vállalat európai központja Magyarországon lesz, és a kormánybiztos szerint a BYD központja azt is megerősítette, hogy semmilyen módosulás nincs a hazai gyárépítés és gyártási felfutás tekintetében.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség később közleményben is jelezte, hogy a BYD kitart Magyarország mellett, felidézve, hogy a kínai autógyártó 224 tárgyalási forduló után döntött úgy, hogy első európai gyárát hazánkban építi fel. 

A Világgazdaság arra hívja fel a figyelmet, hogy a BYD esete nem egyedülálló, az utóbbi időben több kínai tulajdonú vállalat esetében írtak arról hazai és külföldi orgánumok, amelyek rendre negatív színben tüntetik fel a beruházásokat és amelyeket érintettek mindannyiszor megcáfoltak. Ráadásul a hangulatkeltésben nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság is partner, márciusban a brüsszeli testület vizsgálatot indított a BYD ellen a szegedi gyár építésével kapcsolatban. Csakhogy úgy tudjuk, azóta sem történt semmilyen lépés a bizottság részéről, az eljárás a mai napig nem indult el.

A világ legnagyobb elektromos autógyártó vállalata, a BYD 2023 decemberében jelentette, hogy Magyarországon, Szegeden építi fel első európai üzemét, a beruházás 4,5 milliárd dollárból valósul meg. Bár a kezdeti hírek 150 ezer autóról szóltak, időközben kiderült, hogy a teljes termelést ennél jóval nagyobbra, 300 ezer darabra tervezik.

 Az első BYD pedig várhatóan 2025 második felében gördül le a gyártósorról.