Az infláció lassulását várják a boltok

Tudomásul veszi az élelmiszer-kereskedelem, hogy októberig érvényben marad az alaptermékek árstopja, amely mintegy hatvanmilliárd forintos terhet rótt eddig a területre. Az áremelések kockázatával szemben inkább a költségek további lefaragásának lehetőségeit vizsgálják az üzletek.

Tesco, kereskedelem, tojás, tej , baromfi, ÁFA csökkentés, vásárlás Fotó: Arpad Kurucz

– A kereskedők tisztában vannak azzal, hogy a nemzetgazdaság nehéz helyzetben van, és érthető az a kormányzati szándék, hogy az árstop meghosszabbításával továbbra is a családokat erősíti a kormány a háborús hatásokkal szemben – mondta a Magyar Nemzetnek Vámos György. 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára annak kapcsán nyilatkozott, hogy október elsejéig meghosszabbodtak az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre érvényben lévő árstopok, amelyek a háztartásoknak jelentős támogatást jelentenek a mindennapi vásárlások során.
– Az alaptermékek iránt egyértelműen élénk a kereslet, a vásárlók élnek a lehetőséggel, miközben a többi árucikk értékesítése valamennyire mérséklődött, de erről nincsenek célirányos statisztikák – mondta a főtitkár.
Leszögezte, hogy 

a magyarországi áruellátás továbbra is stabil és biztonságos, problémákat csak a nemzetközi környezet okoz az ukrán háború miatti árupiaci feszültségben, amely a drágulások motorja. 

– Ezért érthető, hogy a kormány beavatkozik a folyamatokba – jegyezte meg. 

Mint kiemelte, 

az árstop az élelmiszerek esetén öt százalékkal mérsékli az inflációt.

– A legutóbbi statisztikák szerint májusban 18,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami az árkorlátozás nélkül több mint 23 százalékra rúgott volna, vagyis 

egyértelmű a fékezőhatás, amit a vásárlók minden esetben megéreznek 

– húzta alá.

Ezzel együtt, amikor a kiskereskedő az árstopos termékeket a tavaly októberi áron értékesíti, az számára többletköltséget jelent, hiszen nem tud a háborús hatásokra két számjegyűvé vált inflációhoz igazodni a fogyasztói árakban. Ráadásul az élelmiszeripar belföldi átadási árai a bolti áremelkedésnél jóval ütemesebben nőnek – májusban mintegy harminc százalékkal –, vagyis a vállalkozásoknak alaposan zsebbe kell nyúlniuk az egyéb, megugrott kiadásokkal együtt.

– A februári bevezetés óta eltelt időszakban az élelmiszerárstop teljesítése havonta több mint tízmilliárd forintba került. 

Vagyis, hogy meg tudjanak felelni ennek a kormányzati feladatnak, az június végéig valamennyi értékesítőhelyet egybevetve több mint hatvanmilliárd forint többletterhet rótt erre a területre – jelezte Vámos György.
Úgy folytatta: nyilván ezt a cégek megpróbálják részben ellensúlyozni, és elsősorban a tervezett beruházásokat, üzletfelújításokat, eszközbeszerzéseket halasztják el, illetve igyekeznek lefaragni az egyéb költségeket.

– Mivel a kereskedő elemi érdeke, hogy meg tudjon élni a piacon, latolgathatja, hogy áremeléssel lefedheti-e a kiadások növekedését, azonban – függetlenül az árstoptól – nagyon nehéz árat emelni. 

A drágább árucikkek nehezebben kelnek el, ezért az áremeléseknek nagyon erős korlátai vannak, hiszen a vásárlónál nincs szigorúbb ellenőr – mutatott rá.
Megjegyezte: vannak olyan értékesítőhelyek, amelyek a további működésük szempontjából az árstop vagy a pótadó terhével együtt szorult helyzetbe kerülhetnek áremelés nélkül, de az utóbbit egyébként is több tényező idézi elő, nem csak ez a két plusztétel.

A vásárló úgyis eldönti, hogy elfogadja-e vagy sem a magasabb árakat

– fogalmazott.
Vámos György kitért arra is, hogy az e területen pótadónak nevezett profitadó – amelyet az érvényben lévő kiskereskedelmi adó tavalyi befizetése alapján 80 százalékban kell újra teljesítenie az 500 millió forint fölötti éves bevételt elérő cégeknek – idén 63 milliárd forint körüli összeget ad hozzá a védelmi alapokhoz. Ezt nemcsak az élelmiszert, hanem valamennyi árufajtát kínáló vállalkozásnak be kell fizetnie novemberben.
A legnagyobb terhelés most az élelmiszer-kereskedelmet éri, amelynek szereplői abban bíznak, hogy a várakozásoknak megfelelően a második fél évben megáll az áremelkedések növekvő üteme.

– Valóban nem lehet októbernél előrébb látni a piaci folyamatokat, de reméljük, hogy minél rövidebb ideig van szükség az árstopra, ami békefüggő. Miután enyhült az árnyomás, akkor lehet reális a kivezetése – jegyezte meg.

Borítókép: Élénk a kereslet az árstopos alaptermékek iránt (Fotó: Kurucz Árpád)