Az egész Európai Unióban gondot jelent az aszály

Akár a nyolcszázmilliárd forintot is elérheti ebben az évben az aszály okozta kár hazánkban – hívta fel a figyelmet Jakab István. A Magosz elnöke szerint már nemcsak a gabona alacsony terméshozama okoz gondot, sok helyen az állatok etetésére szolgáló szálastakarmány is hiánycikk lesz. A rendkívüli szárazság ugyanakkor nemcsak hazánkban okoz gondot, egy friss uniós felmérés szerint az EU területének 46 százalékát érinti súlyosan a csapadékhiány.

Hajdúszovát, 2016. január 1. Kukoricatábla repedezett termőföldje a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Az aszály ugyanakkor nem csak hazánkban öltött ebben az évben óriási mértéket. 

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett jelentés szerint az Európai Unió területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket súlyos szárazság fenyegeti.

 A távirati iroda által idézett dokumentum szerint a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály tovább terjed és súlyosbodik. A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, továbbá csökkent a tárolt víz mennyisége, ami negatív hatást fejtett ki az energiaágazatra. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a vízellátással komoly gondok lehetnek a következő hónapokban, mivel az előrejelzések szerint a következő három hónapban a szokásosnál szárazabb időjárás várható Európa nagy részén.
A szárazság eddig Olaszországot érintette a legsúlyosabban, öt olasz régióban már korábban vízhasználati korlátozásokat vezettek be. 

A kutatóközpont szerint a Pó folyó medencéje mentén ebben az évben súlyos aszályra kell számítani. Spanyolországban sem túl rózsás a helyzet, a víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának felét éri el.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökken a terméshozam.

Nem azonos a mérce. – Igazságos szabályozást kell bevezetni a növényvédőszer-használat csökkentésére – hívta fel a figyelmet Nagy István az agrárminiszterek brüsszeli tanácsülésén. A magyar tárcavezető szerint elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok a csökkentés után is több szert használjanak, mint mások jelenleg. – Nem azonos mértékben, hanem azonos mértékre kell levinni a tagállamok által felhasznált növényvédő szerek mennyiségét – mondta a miniszter. Nagy István közölte: a növényvédőszer-használat visszaszorítása során tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő kiindulási pontjaira és az eddig elért csökkentésre. Majd hozzátette: a magyar agrárkormányzat azért fog dolgozni, hogy igazságos szabályozás szülessen, amely a környezeti célok mellett a gazdák versenyképességére is tekintettel van. 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)