Az amerikai félidős választások kimenetele energiapolitikai szempontból is meghatározó.
– Az orosz–ukrán háborún túl egy tágabb kereskedelmi konfliktus is zajlik a világban. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államok rendkívüli mértékben növelte jelenlétét a globális energiapiacon. Olajexport-kapacitásait megduplázta, gázexport kapacitásait pedig a korábbi hatszorosára növelte. A terjeszkedést ráadásul a jövőben még tovább fokozná – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videós bejegyzésben.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője jelezte: ez utóbbit a többi energianagyhatalom – amelyek egy részével Amerika kifejezetten viharos külpolitikai kapcsolatban áll – nem nézi jó szemmel. A torta mérete adott, így ha az Egyesült Államok nagyobb szeletet hasít magának, másoknak kevesebb jut.
– A történelem ismétli önmagát, 1960-ban a nagy olajkitermelő országok éppen azért alapították meg az OPEC kartellt, mert az amerikai nagyvállalatok leszalámizták őket, és így a profitnak csak kis részét voltak képesek megszerezni – emlékeztetett a szakértő. Az érdekütközés a hetvenes években két olajválságot is eredményezett. Ezek megoldásához akkor a felek megállapodásához volt szükség: az OPEC-országok nagyobb szeletet kaphattak a tortából, cserébe az Egyesült Államok megőrizhette a dollár hegemóniáját.
– Napjainkra a törékeny egyensúly kibillent. A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és a nyugati szankciók újraosztják a lapokat a globális kereskedelemben. Amerika érthető módon igyekszik kihasználni az átrendeződést és felgyorsítani energiapiaci terjeszkedését. Az energiaválság azonban az OPEC-országok pozícióját is olyannyira megerősítette, hogy a kartell nyíltan szembefordult az Egyesült Államokkal – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér.
Amerika határozott kérése ellenére az OPEC a kitermelés csökkentéséről döntött azért, hogy felhajtsa az árakat. Az elmúlt fél évben ráadásul több OPEC-tag jüan- vagy rubelelszámolású szerződéseket kezdett kötni, ami egyértelmű támadást jelent a dollár hegemóniájával szemben. Ez pedig nyílt fenyegetést jelent az Egyesült Államoknak.
– A hetvenes évek olajválságának két fő tanulsága van. Az egyik, hogy célszerű elkerülni az ilyen típusú kereskedelmi konfliktusokat, mert azok valamennyi félnek óriási gazdasági károkat okozhatnak. A másik, hogy ha már belesodródtunk, a megoldást csak a felek közötti tárgyalás és egy kompromisszumokon nyugvó megállapodás hozhatja el – ismertette.
Az üzletágvezető kiemelte:
A félidős választások tétje azért jelentős, mert az új törvényhozó hatalom képes lehet pragmatikus irányba terelni az amerikai adminisztráció energiapolitikai törekvéseit. Erre pedig nagy szükség lenne, mert az Egyesült Államok az elmúlt időszakban nem enyhítette, hanem fokozta a geopolitikai és gazdasági feszültségeket.
– Márpedig, az orosz–ukrán háborúhoz hasonlóan a kibontakozó energiakonfliktus megoldásához is a feszültségek enyhítésére, azaz egy tárgyalóképes, pragmatikus Egyesült Államokra lesz szükség – tette hozzá.
Borítókép: Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)
