Az EU emellett nekilátott az űrtechnológia és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének is, 10,6 milliárd euró mehet a műholdprogramra, melynek keretében 290 műholdat állítanának pályára, az Ariane-6 (Iris2) rakétákat pedig 13-szor lőnék ki a világűrbe. Európában 2024-ben nyolcvanmilliárd dollárt költöttek űrprojektekre, ami 17,1 százalékos növekedésnek felel meg éves bázison.
Ezen felül pedig Európa nagyobb szerepet akar a csipgyártásban is. Hasonló lehetőségek kínálkoznak ezen a területen is, ahol a földrész eddig szintén meglehetősen marginális szerepet játszott, hiszen a tíz nanométernél keskenyebb csipek kilencven százaléka Tajvanról származik. Az amerikai–kínai geopolitikai feszültségek és a Covid-járványban megtapasztalt ellátási zavarok ellenben ráirányították a figyelmet az ebben rejlő veszélyekre.
Mivel pedig a TSMC, a Samsung és az Intel eddig annak dacára sem sietett az EU-s beruházásokkal, hogy Kína eközben megtöbbszörözi a kapacitásait, az EU-nak saját rezidens vállalatait kell beizzítania.
Ebben a körben szóba jöhet a Bosch, az Infineon és az ASML is, ám ez még nem minden, lévén az új csipekhez, akárcsak az űrprogramok beindításához új szoftverekre is szükség lesz, s ezek fejlesztésében kiemelt szerep juthat a régiós, illetve magyar IT-cégeknek is, melyek tőzsdei értékeltsége messze elmarad nyugat-európai, például bécsi társaiké mögött.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!