Magyarországon az anyák már eltávolodtak a tradicionális, „csak kenyérkereső” apaképtől. Mindössze a megkérdezettek 20 százaléka gondolta úgy, hogy a feleség számára az otthon és a gyerekek, a férj számára pedig a munka a fontosabb feladat, még abban az esetben is, ha mindketten dolgoznak. A tradicionális apakép azokban a családokban jellemzőbb, ahol az anya fiatal, alacsonyabban képzett, többgyermekes vagy egyedül él – magyarázta Veroszta Zsuzsanna.
Ezzel együtt a házimunkák zömét továbbra is anyák végzik várandósság idején, illetve kisgyermek mellett – mutatott rá a kutatás, amely szerint a kisgyermekgondozásban az apák legaktívabban a fürdetésből veszik ki a részüket.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyermekek 66,2 százaléka volt tervezett a megkérdezett családokban. Arra a kérdésre, hogy három éven belül vállalnának-e második gyermeket, az anyák 62 százaléka felelt igennel. Kiderült az is, hogy
minél magasabb végzettségű, minél kvalifikáltabb az anya, annál jellemzőbb, hogy további gyermeket is vállalna.
Az anyák munkába való visszatéréséről az derült ki, hogy a megkérdezettek 4,5 százaléka már a gyermek féléves korában dolgozott, a döntő többség viszont csak a gyermek két- és hároméves kora között szeretne ismét munkába állni. Főleg a sokgyermekes, alacsony végzettségű anyákra jellemző, hogy egyáltalán nem terveznek visszamenni dolgozni.
„Többnyire rendszeres, nem otthonról végzett, teljes munkaidős állásba térnek vissza az anyák, a részmunkaidő nem gyakori a körükben” – fejtette ki Veroszta Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a dolgozó anyák 63,9 százaléka van teljes munkaidőben, míg részmunkaidős állást csak 36,1 százalékuk végez. Az anyák 69,1 százaléka nem otthonról dolgozik, mindössze 14,6 százalék tudja otthonról megoldani a munkavégzést, és további 14,6 százalék dolgozik részben otthonról.
A kutatás szerint a kétéves kor feletti gyerekek harmada (32,9 százaléka) járt bölcsődébe. A dolgozó anyák háromnegyede (75,5 százalék), a nem dolgozók 13,1 százaléka veszi igénybe a bölcsődei szolgáltatást.
