Magyarországon az anyák már eltávolodtak a tradicionális, „csak kenyérkereső” apaképtől. Mindössze a megkérdezettek 20 százaléka gondolta úgy, hogy a feleség számára az otthon és a gyerekek, a férj számára pedig a munka a fontosabb feladat, még abban az esetben is, ha mindketten dolgoznak. A tradicionális apakép azokban a családokban jellemzőbb, ahol az anya fiatal, alacsonyabban képzett, többgyermekes vagy egyedül él – magyarázta Veroszta Zsuzsanna.
Ezzel együtt a házimunkák zömét továbbra is anyák végzik várandósság idején, illetve kisgyermek mellett – mutatott rá a kutatás, amely szerint a kisgyermekgondozásban az apák legaktívabban a fürdetésből veszik ki a részüket.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyermekek 66,2 százaléka volt tervezett a megkérdezett családokban. Arra a kérdésre, hogy három éven belül vállalnának-e második gyermeket, az anyák 62 százaléka felelt igennel. Kiderült az is, hogy
minél magasabb végzettségű, minél kvalifikáltabb az anya, annál jellemzőbb, hogy további gyermeket is vállalna.
Az anyák munkába való visszatéréséről az derült ki, hogy a megkérdezettek 4,5 százaléka már a gyermek féléves korában dolgozott, a döntő többség viszont csak a gyermek két- és hároméves kora között szeretne ismét munkába állni. Főleg a sokgyermekes, alacsony végzettségű anyákra jellemző, hogy egyáltalán nem terveznek visszamenni dolgozni.
„Többnyire rendszeres, nem otthonról végzett, teljes munkaidős állásba térnek vissza az anyák, a részmunkaidő nem gyakori a körükben” – fejtette ki Veroszta Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a dolgozó anyák 63,9 százaléka van teljes munkaidőben, míg részmunkaidős állást csak 36,1 százalékuk végez. Az anyák 69,1 százaléka nem otthonról dolgozik, mindössze 14,6 százalék tudja otthonról megoldani a munkavégzést, és további 14,6 százalék dolgozik részben otthonról.
A kutatás szerint a kétéves kor feletti gyerekek harmada (32,9 százaléka) járt bölcsődébe. A dolgozó anyák háromnegyede (75,5 százalék), a nem dolgozók 13,1 százaléka veszi igénybe a bölcsődei szolgáltatást.
A féléves gyermeket nevelő vizsgált családok 15 százaléka részesült családi otthonteremtési kedvezményben (csok), további 35 százalék pedig a kutatás idején tervezte, hogy igénybe veszi azt.
A Magyar Közgazdasági Társaság demográfiai szakosztálya által szervezett konferencián a Népességtudományi Kutatóintézet által 2018-ban indított longitudinális kutatás legfrissebb eredményeit mutatták be. Az uniós támogatással megvalósult Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a várandósság és a kora gyermekkor időszakáról gyűjtött adatokat, és egyebek mellett a gyermekvállalás körülményeit, a párkapcsolat stabilitásának jellemzőit, a származási egyenlőtlenségeket, a gyermekgondozási munkamegosztást, az anyák munkavállalását és a családtámogatások igénybevételét elemezte. A kiindulási minta 8300 várandós kismama volt, akikkel folyamatosan igyekeztek tartani a kapcsolatot, és mintegy hatezer anya még a gyermek hároméves korában is szolgáltatott adatokat – ismertette a kutatás hátterét Veroszta Zsuzsanna.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/ Rosta Tibor)
