Hiány talán nem lesz belőle, de biztosan drágul a dízel

Megfizetik az európai országok is az Oroszország ellen irányuló, az orosz olajtermékek exportjára és importjára vonatkozó uniós tilalom következményeit. A szankció vasárnap lép életbe. Bár dízelhiánytól talán nem kell tartani, mert olaj vagy olajtermék négy irányból is érkezhet a földrészre, de az biztos, hogy az eddigieknél drágább lesz.

Százhalombatta, 2022. május 24. Az Adria kõolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Jól jár a Közel-Kelet

Európa másik komoly olajforrása a Közel-Kelet lehet az elemző szerint, ahol az év második felében három nagy finomítót is átadnak, az egyiket szaúd-arábiai Dzsazanban (angol átírással Jazan.) Az Egyesült Államok is exportálhat Európába, továbbá valószínűleg lesz egy „valamilyen módon átalakított” orosz volumen is. Ez utóbbi úgy történhet, hogy például egy török finomító megveszi az orosz olajat, azt a saját finomítójában feldolgozza a saját piacára, a saját olaját pedig eladja Európába. 

A Világgazdaság azon felvetésére, hogy ez esetben van-e értelme a szankciónak, Pletser Tamás rámutatott: a szankciónak nem az a célja, hogy ellátási problémát okozzon Európában, hanem az, hogy megnehezítse Oroszország bevételszerzését, illetve, hogy lejjebb szorítsa az oroszok eladási árait. Ez az eladott orosz volumen tíz-húszszázalékos csökkentését jelenti, és azt, hogy aki az eladási kényszerben lévő orosz eladóktól vásárol, az ezt nyomott áron teheti meg. Az elgondolás működik: az oroszok most hordónként 40-60 dolláros áron tudnak eladni, miközben a brent ára 85 dollár. Még hatásosabb lesz az olajtermékembargó, mert az oroszoknak alig van olajtermékek szállítására alkalmas tankerük. Tehát vagy kénytelenek lesznek nyersolajat eladni, vagy más, olyan szállítót találni, amely a szankciók betartása érdekében a terméket jó messze adja el. Egy ilyen szállítónak azonban csak nagy diszkonttal adható el a termék. „Vagyis – hangsúlyozta – az unió úgy finomhangolja ezt a rendszert, hogy az ellátási láncot ne tegye tönkre, Oroszország olajbevétele viszont essen, ami gyengíti a gazdasági képességeit. Ennek nyilván van egy ára, amit az EU megfizet, de az EU erre hajlandó is annak érdekében, hogy ártson Oroszországnak”. Tény, hogy ezzel Európa nettóban valamekkorát veszít, de Oroszország egyértelműen nagyot. Ugyanakkor nettóban nyernek majd a közvetítő országok, például Törökország, a Közel-Kelet, India és Kína – véli az elemző.

Bajban a pozsonyi finomító

A pozsonyi finomító azonban tényleg bajban lesz, erről a Világgazdaság már beszámolt a Mol fent hivatkozott háttérbeszélgetésén elhangzottak alapján. A létesítmény ugyanis kétharmad részben orosz olajat dolgoz fel, a termékeinek pedig ugyanekkora arányát exportálja, viszont február 5-től csak az egyharmad résznyi, nem orosz olajból előállított üzemanyagot vihetné külföldre. Igaz, kapott némi könnyítést a kétségtelenül szorult helyzete miatt: az év végéig exportálhat Csehországba, ám a további fő piacaira, így Magyarországra, Lengyelországba és Ausztriába már nem. Ráadásul nem látszik, hogy mikortól tudna több, nem orosz olajat vásárolni az Adria vezetéken keresztül. Egyelőre nincs hír arról, hogy megállapodott volna a Janaffal.

Ugyanakkor – mutatott rá Pletser Tamás – az EU-nak sem célja, hogy a Slovnaft azért csökkentse a termelését, mert annak egy jelentős részét nem szabad exportálnia, hiszen ezzel dízelhiány alakulna ki a térségünkben. A dízel ára emelkedne, az orosz olajé viszont nem esne, vagyis lényegében már magunknak ártanánk. Az elemző abban látja a helyzet egyik megoldását, ha vagy sikerülne megállapodni a tranzitdíjról a horvátokkal, vagy az EU módosítaná az érintett  szabályozást. De az is egy kiút, ha a szabályozottá válhatna az EU-ban az olajvezetékek tarifája a nagyfeszültségű távvezetékek használatárért kérhető díj szabályozásának példájára. Igaz, ez hatalmas küzdelem lenne Horvátország és az EU között, hiszen Horvátország most azt látja és használja ki, hogy az Adrián a korábbi olajmennyiség háromszorosát is el lehet szállítani.

Borítókép: Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)