Néhány kivételtől eltekintve február 5-étől tilos orosz olajból előállított termékeket forgalmazni az Európai Unióban. A változás minden tagállamot sújt, de a fő nehézséget a szankcionált országból eddig érkezett gázolajszállítmányok elmaradása fogja okozni. Magyarország nem vásárol orosz gázolajat, de üzemanyag-felhasználásának mintegy harminc százaléka így is külföldről származik – írja a Vg.hu.

Fotó: Szigetváry Zsolt
A legnagyobb hazai üzemanyag-forgalmazó, a Mol behozatalának döntő hányada a kétharmad részben orosz olajat feldolgozó pozsonyi finomítóból érkezett. Ám mivel a tilalom életbe lépésével pozsonyi finomító már nem küldhet üzemanyagot Magyarországra, a Molnak új, az unión kívüli forrást kellene keresnie. A kézenfekvő az lenne, ha növelnék az importot a nemzetközi piacokról, kizárásos alapon az Adria olajvezetéken át, ám ez sem egyszerű – hívja fel a figyelmet a cikk.
Nagy kerülőt tesz az olaj
Az olajtársaság minapi háttérbeszélgetésén elhangzott ugyanis, hogy a horvátországi Adria vezeték használatáért az üzemeltető Janaf rendkívül magas árat kér, a vele kötött, jelenleg érvényes tranzitmegállapodás pedig március 31-én lejár. A Mol abban bízik, hogy sikerül olyan újabb, de már kedvezőbb árat rögzítő szerződést kötnie, amely az év végéig szól, és január 1-ig visszamenőleg lesz érvényes.
Az Adriát használja a társaság szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft is – a Slovnafté a pozsonyi finomító – valamint az Unipetrol csehországi litvinovi finomítója. E kettő sincs könnyebb helyzetben. A Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár a Parameter című szlovák lapnak december elején azt mondta, hogy a Janaf hétszer nagyobb tranzitdíjat kér az európai átlagárnál.
– Mindazonáltal február 5-e után is megfelelő mennyiségű nyersolaj érkezhet Európába, és nem kizárt, hogy részben éppen Oroszországból, hiszen itt van kereslet, vevő, és pénz is – erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére Pletser Tamás, az Erste Bank vezető elemzője. – A lényeg ugyanis az, hogy mivel a szankció az orosz olajra és feldolgozott termékekre vonatkozik, ezeket Oroszországnak Európán kívülre kell eladnia, Európának pedig máshonnan kell megvennie. Ez a „máshonnan" több mindent jelenthet, de jó eséllyel elsősorban a Távol-Keletet, különösen pedig Kínát. Kínának ugyanis nagyon sok, exportengedéllyel és szabad kapacitással is rendelkező, úgynevezett teapot finomítója van. Ezek megvásárolhatják az orosz olajat, az abból finomított terméket pedig eljuttathatják Európába. A szankció nem vonatkozik az unión kívüli, harmadik országokra, így Indiára, Kínára vagy Törökországra sem – fejtette ki az elemző.