Vasárnap lép életbe az az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Bár hazánk mentességet harcolt ki, és ezenfelül is több forrás erősíti az energiabiztonságot, a hosszabb távú következmények hazánkra is hathatnak – olvasható az Energiaügyi Minisztérium szombati közleményében.
„Változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia” – fogalmaznak a közleményben, hozzátéve:
a kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják.
Felidézik: az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe.
A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.
Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbá is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem orosz eredetű termékekkel teheti meg.
Ellátásbiztonságunkat a Barátság kőolajvezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja – emelik ki.
A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátáshoz ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat – írják.
Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését.
A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többletterheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bloomberg)
