December 5-től életbe lépett az Európai Unió olajembargója Oroszországgal szemben. A szankciók hatására az uráli kőolaj ára 2022 tavaszához hasonlóan elvált más kőolajtípusokétól, így például az északi-tengeri Brent és az Egyesült Államokból származó WTI olaj árától – írta honlapján közölt tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Rámutattak: európai szempontból fontos, hogy a szankciók hatására egyre inkább az urálitól eltérő, drágább kőolajtípusok árazását érdemes figyelembe venni. Az Eurostat adatai alapján 2021-ben még Oroszország volt Európa legnagyobb kőolaj-beszállítója, közel egynegyedes részesedéssel. Oroszország részaránya 2022 harmadik negyedévében 14,4 százalék volt, ami 2021-hez képest 10,5 százalékpontos csökkenést jelent. Ez a zsugorodás tovább gyorsult 2022 végén.
Miközben az európai partnerek többsége felé csökkent a szállított mennyiség, az év utolsó hónapjában az ismeretlen célpontokra irányuló szállítások aránya megnövekedett, a tanulmány alapján pedig nagyon úgy tűnik, nem eredményesek az ilyen irányú szankciók, mert gyorsan lettek felvásárlói az orosz kőolajnak. Tavaly átrendeződött az egyes exportcélországok súlya is, amelyen belül Európa jelentősen visszaesett, Ázsia, benne Kína és India ugyanakkor felértékelődött. A kínai kereslet 2022 végi megtorpanása átmenetinek bizonyulhat az Oeconomus tanulmánya szerint, mivel a zéró Covid-politika felfüggesztése után az ázsiai ország gazdasági termelése fokozatosan felpöröghet. Emellett az orosz exportban Törökország és Egyiptom is nagyobb súlyt képvisel. Utóbbi ország szerepe különösen a decemberben bevezetett szankciók után értékelődött fel.
Ismert az is, hogy Magyarország – arra a tényre tekintettel, hogy földrajzi elhelyezkedése miatt csak csővezetéken tud kőolajhoz jutni – mentességet kapott az orosz kőolajtermékek behozatali tilalma alól. Ahogyan a Világgazdaság cikke emlékeztet, hazánk továbbra is importálhat orosz kőolajat, az ebből készült termékek egy részét pedig egy új rendszer, az úgynevezett tömegmérleg alapján továbbra is eladhatják az uniós piacra vagy harmadik országnak. Ezáltal a pozsonyi finomítóból is érkezhet olaj, ennek hiányában a szankciók következményeként már rövid távon is üzemanyaghiány lépett volna fel.
A Molnak két fő olajimport-útvonala van, az egyik Ukrajnán keresztül vezet, és bár mind az orosz, mind az ukrán félnek érdeke a vezeték sértetlensége, az olajcég nem alapozhat csupán erre az egy útvonalra. Emiatt, ahogyan írtuk, felértékelődik az Adria-kőolajvezeték szerepe. Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázipari elemzője a téma kapcsán december elején a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, az Adria-kőolajvezetéken nőni fog Magyarország felé a forgalom február 5-ét követően, de mértéke attól is függ, hogy a jövőben milyen ütemben csökkenti a Mol az orosz olaj felhasználását. Arról is beszélt, az Adria-kőolajvezeték száz kilométeres szakaszán azonban van egy szűkület, ezt kellene átalakítani, bővíteni, ami nagyságrendileg 100-200 millió eurós beruházást jelentene, a Mol finomítója pedig – noha az uráli típusú olajhoz kalibrálták – valójában más típust is képes feldolgozni.
Jelenleg a Mol (újból) a horvát Janaf olajipari céggel tárgyal, mivel a horvát fél igen magas tranzitdíjat állapított meg, ráadásul a nemrég kötött jelenlegi megállapodás csak az első negyedévig él, és egy olyan következő, a mostaninál kedvezőbb árú szerződésre lenne szükség, ami az év végéig szól. A díjak pontos mértéke nem nyilvános.
Borítókép: Felértékelődik az Adria-kőolajvezeték szerepe (Fotó: Kurucz Árpád)
