A Silicon Valley Bank bedőlése nem okozhat a 2008-ashoz hasonló válságot

Az Egyesült Államok tizenhatodik legnagyobb bankjának számító, kaliforniai székhelyű Silicon Valley Bank (SVB) március 10-én csődöt jelentett, nem sokkal ezután pedig egy másik amerikai pénzintézet, a Signature Bank is fizetésképtelenné vált. A hírek futótűzként söpörtek végig a pénzpiacokon, ám egyelőre – úgy tűnik – a Fed gyors reakciójának köszönhetően sikerült megfékezni a komolyabb pánikhullámot – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány amerikai bankcsődökről szóló gazdaságtörténeti visszatekintésében.

US-BANKING-MARKET-SVB Fotó: NOAH BERGER

A válság kezelésének elméleti hátterét a neves brit közgazdász, John Maynard Keynes alkotta meg. Úgy vélte, a kormányzat akkor jár el a leghatékonyabban, amennyiben állami közmunkaprogramokat hirdet. A Keynes által lefektetett elméleti keretből merítve hirdette meg Franklin D. Rosevelt a New Dealt, amelynek egyik legfontosabb eleme egy új banktörvény volt. Lévén a bankok újbóli megnyitását a kormányzat pénzügyminiszteri engedélyhez kötötte, sikerült kiszűrni a rendszerből a kockázatosnak ítélt pénzintézeteket.

Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok bankrendszeréről beszél a washingtoni Fehér Házban 2023. március 13-án                                                                                       Fotó: Andrew Harnik

Visszatérve az aktualitásokhoz, a következő megállapításokat tehetjük – húzza alá Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője. Ugyan a Silicon Valley és a Signature Bank esetei járhatnak komoly következményekkel (időközben a svájci Credit Suisse is bajba sodródott), a 2008-as válság eseményei vélhetően nem ismétlődnek meg. Ezt a kijelentést több tényező is alátámasztja: az USA pénzügyi és bankrendszere napjainkban sokkalta stabilabb és ellenállóbb, mint a korábbi krízisek alkalmával. 

Egyelőre, úgy tűnik, sikerült megnyugtatni a betéteseket és megfékezni a bankpánikot, mindez pedig létfontosságú az eredményes válságkezeléshez. Ugyanakkor a helyzet komolyságát jól szemlélteti, hogy Joe Biden amerikai elnök viszonylag hamar felszólalt a befektetői bizalom megszilárdításának érdekében. Ezzel párhuzamosan pedig az Egyesült Államok központi bankrendszere bejelentette egy 25 milliárd dollár értékű segítségnyújtási alap létrehozását.

Fetter Bálint szerint felmerülhet a kérdés: hogyan vezethetett a tengerentúli pánik néhány nap leforgása alatt a fizetőeszközök általános meggyengüléséhez Európában? Az amerikai dollárba vetett bizalom érzékelhetően gyengült, ennek hatására pedig befektetők és magánszemélyek egyaránt nagy számban fordultak stabil valuták – például az euró, a kínai jüan vagy éppen az angol font – felé, váltották át megtakarításaikat. Ennek következtében a regionális valuták értéke törvényszerűen csökkent az euróhoz viszonyítva, ezt a trendet követte a magyar forint is. A hazai fizetőeszköz leértékelődésén túlmenően viszont a két amerikai pénzintézet csődje nincsen komolyabb kihatással Magyarország bankpiacára. 

Borítókép: Távozó rendőrtisztek a Silicon Valley bankból  (Fotó: Noah Berger)