Az infláció emelkedését 2022 első feléig külső tényezők határozták meg, aztán egyre inkább a belső és egyéb hatások. A jól alakuló vállalati profitok ismét csak inflációgerjesztő hatásúak, és azok is maradnak.
A folyamatosan lassuló élelmiszerár-emelkedést jelző prognózis kialakításánál megpróbálták megbecsülni az élelmiszeriparon belül a feldolgozott élelmiszerek árrését is a teljes termelési láncon, amelyet magasnak találtak, s a költségelemekhez képest nagyon erős áremelkedést állapítottak meg. A szolgáltatások januárban regisztrált, nagyobb áremelkedésénél Balatoni András külön megemlítette a telekommunikáció fogyasztói árának alakulását.
A jegybank lefelé módosította idei GDP-várakozását, a decemberi Inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalékról 0,0-1,5 százalékra. A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtatott: jövőre 3,5-4,5 százalék, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalék lehet a GDP bővülése.
A középtávú tényezők tehát egyértelműen a dezinfláció felé, azaz az infláció emelkedési ütemének csökkenése felé mutatnak – összegezte Balatoni András. Az energiaárak a háború előtti, a szálítási árak a koronavírus-járványt megelőző időszaki szintre estek vissza.
A jegybank idén a fogyasztás csökkenésével számol, a beruházások – azon belül is különösen a vállalati fejlesztések – 2024-től azonban várhatóan élénkülnek majd. Az export vonatkozásában Balatoni András jó kilátásokra utalt, ám itt is komolyak a kockázatok. Továbbra is az exportvolumen bővülésére számítanak, a nettó export változása pozitív lesz. Az ország külső finanszírozási képessége 2024-től már pozitívvá válik.
Jelentős fegyvertény a magyar gazdaságban a munkaerőpiac ellenálló jellege, a vállalatok folyamatosan bővíteni szeretnék a létszámukat, a piac továbbra is nagyon feszes – mutatott rá az igazgató. A cégek 10-15 százalékos béremeléssel számolnak, az autópiac szereplői esetében a 20 százalékot is meghaladhatja ez a változás. Az MNB idén 14, 2024-ben 10 százalék körüli béremeléssel számol, hiszen a vállalati profitok dinamikus teret adnak erre.
Az MNB nem kalkulál az árstopok kivezetésével, ami nagyjából 1 százalékpontos növekedést okozna az inflációban. Ugyanakkor árcsökkenést várnak az élelmiszerek, az energiafüggő termékek, szolgáltatások, üzemanyagárak terén.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!