Hogyan hat az időjárás az energiaárakra? (X)

A megújuló kapacitások bővülése, a gázpiac globalizálódása és az időjárás mind szélsőségesebb jellege miatt a meteorológiai jelentések egyre fontosabb szerepet töltenek be az energiakereskedelemben is. Akárhogyan alakul az időjárás, az energiakereskedőknek le kell tudniuk fordítaniuk arra, hogy milyen hatást gyakorolhat a piacra, ráadásul egyre inkább globálisan is nyomon kell követniük a meteorológiai jelentéseket.

85406449 Fotó: Adam Gault

Mindez komoly hatásokkal jár az energiakereskedői tevékenységre nézve is. A megújulók térnyerése és a termelésük növekedése alapvetően is növeli a piaci árak volatilitását. Korábban, amíg a megújulók szerepe nem volt számottevő, addig alapvetően az határozta meg az árakat, hogy a konvencionális erőművek milyen áron tudták beszerezni a tüzelőanyagot és hogy milyen hatásfokkal voltak képesek villamos energiát előállítani. Napjainkban, amikor a termelést bizonyos időszakokban már nagyrészt megújulók biztosítják, rendkívül alacsony, akár negatív árak is kialakulhatnak a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon, miután az időjárásfüggő megújulóerőművek üzemanyag nélkül, alacsony változó költségekkel termelnek. Szintén időjárásfüggő jellegük miatt pedig az is előfordulhat, hogy hirtelen, drámai mértékben visszaesik a megújulóenergia-termelés (ezt hívják a németek dunkelflaute hatásnak, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj), ezáltal a piaci kínálat is, ami azonnali jelentős emelő hatással bír az árakra. 

A megújuló kapacitás bővülésével függ össze az az általános tendencia is, mely szerint minél rövidebb időre szól az előrejelzés, annál pontosabb az eredménye, ezért a kereskedés egyre inkább közelít a termelés idejéhez. Így várhatóan a kereskedés egészében egyre nagyobb szerepet kap a napon belüli és a másnapi piac, tehát a viszonylag jól előre jelezhető megújuló termelésű időtávok. Ha a termelés eltér az előre jelzetthez képest, akkor a felesleget vagy hiányt a piaci szereplőnek le kell kereskednie, ami miatt a kereskedési időtávok csökkenése a piaci likviditás növekedésével jár.

A piaci koncepciót is átalakíthatja az időjárás?

Részben az időjárással, illetve a megújulókapacitások bővülésével kapcsolatos egy másik árampiaci kihívás is. A villamosenergia-kereskedés (napi és napon belüli) jelenlegi formájában általában régiós szinten történik Európában, néhány ország kivételével, amelyek földrajzi adottságaik miatt több zónára bontott, eltérő árszintű piacaikon kereskednek. Például Olaszországban a fogyasztás az északi régióban nagyobb, míg a megújulótermelés a déli területekre koncentrálódik, ami jelentős szélenergia-termelésű időszakokban szűk keresztmetszetek kialakulását idézhet elő a hálózatban.

Ezért bizonyos, műszaki megfontolások által motivált vélemények szerint az országonkénti kereskedést olyan piaci struktúrává lenne célszerű alakítani, amelyben az adottságoknak megfelelően lennének kialakítva az úgynevezett ajánlati zónák. Amennyiben ez a koncepció teret nyerne, az akár azt is jelenthetné, hogy a jövőben a magyarországi villamosenergia-termelést és -igényeket nem feltétlen Magyarországon kereskedik majd le, hanem például egy kelet-közép-európai zónának nevezett regionális piacon.

Egy ilyen koncepció inkább a nagyobb piacokat osztaná fel, például a szélenergia tekintetében Olaszországhoz hasonló gondokkal is küzdő Németország esetében északi és déli részre. A német és főleg a szomszédos országok immár krónikusnak nevezhető problémája ugyanis, hogy a megugró észak-németországi szélenergia-termelés gyakran úgy jut el fizikailag Dél-Németországba, hogy nagy kerülőt megtéve igénybe veszi és leterheli a lengyel, a cseh vagy akár a magyar hálózatot is. A szakemberek igyekeznek ezt a helyzetet különféle intézkedésekkel és piaci mechanizmusokkal megoldani, de az ilyen jellegű problémák várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló kapacitás bővülésével.

Besegít a mesterséges intelligencia

Az energiaszektorban és a klimatikus viszonyokban zajló folyamatok egyre fontosabbá teszik a meteorológia, illetve az időjárási előrejelzések szerepét és az időjárási modellek további fejlesztését is. Mindez a munkában részt vevő meteorológusoktól az energetikai szempontok figyelembevételét kívánja meg, míg az energiakereskedőknek némi meteorológus-szemléletet kell elsajátítaniuk.

Az energiakereskedelem céljaihoz használt időjárási előrejelzések elkészítéséhez és pontosításához napjainkban már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszik az MVM Partnernél, így a mesterséges intelligencia a megújuló villamosenergia-termelés rövid távú menetrendezéséhez is képes hozzájárulni.

Bár a mesterséges intelligencia, illetve a gépi tanulás fejlesztésének és alkalmazásának még viszonylag az elején járunk, de már ma sem pótolhatóak emberi munkaerővel, hiszen a technológia jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldást kínál az adott munkafolyamatban. A technológia hosszabb távon az előrejelzések bizonytalansági faktorát is csökkentheti, ha teljesen nem is lesz képes azt megszüntetni, már csak a kiinduló adatok esetleges hiányosságaira, pontatlanságaira, hibáira tekintettel sem.

(X)

Forrás: MVM Partner

Borítókép: illusztráció (Forrás: MVM Partner)