Ukrajna lerohanása óta több mint 13 ezer korlátozó intézkedést hoztak Moszkva ellen, a többi között beleértve egyes magánszemélyek, cégek és a nyersanyagok kereskedelmének tilalmát. Ez több, mint amennyi szankcióval Iránt, Kubát és Észak-Koreát együttvéve sújtották az elmúlt évtizedekben. Mindezek ellenére az orosz gazdaság mindössze 2,1 százalékkal esett vissza 2022-ben. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az idén a teljesítmény már emelkedik, szemben például az Egyesült Királyság gazdaságával – írta a Világgazdaság.
Moszkva több országot ellenségnek minősített, majd ezzel egy időben megerősítette kapcsolatait a többi között Iránnal, Törökországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel. Sőt, jelentősen megerősödött a gazdasági együttműködés Kínával. A két ország közötti kereskedelem közel egyharmadával nőtt, és 2022-ben elérte a 190 milliárd dolláros rekordot.
Az energiafronton is nagyon jelentős a kapcsolat, Oroszország Kína második legnagyobb olajszállítója és a negyedik legnagyobb LNG-szállítója lett. Igaz, az ilyen mértékű üzletkötés terén az orosz tárgyalási pozíció gyengül, az erős pozícióba kerülő vásárló ugyanis képes az árak befolyásolására. Ugyanakkor mára az is kiderült, hogy az orosz olaj kerülőúton Európába is eljut.
Mindezekkel együtt, még ha a háború aktív szakasza véget is ér, a katonai kiadások nem csökkennek majd. Pótolni kell a fegyverarzenált, fel kell készülni egy újabb lehetséges háborúra. Lényegében Oroszország visszatér arra a múlt században folytatott gazdaságpolitikára, amely a nyersanyagok kereskedelme és a felduzzasztott hadiipar köré épült.
A teljes cikk itt olvasható: https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2023/05/tizenharomezer-szankcio-sem-fektette-le-az-orosz-gazdasagot
