Többen dolgoztak idén júliusban, mint egy éve

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt.

Gyári munkás, gyár, munkaerőpiac, munkaerő, foglalkoztatás, MTI/Varga György Fotó: Varga György Forrás: MTI

Júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,745 millió volt, 32 ezerrel több, mint egy éve. A 2023. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezerrel több, 4,728 millió fő volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15–64 évesek közül 4,608 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt.

A munkanélküliek száma 2023 júliusában 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. A május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.

– A kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a családok, a nyugdíjasok és a munkahelyek megvédése érdekében – reagált a friss adatokra Czomba Sándor. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a GFM közleménye szerint felidézte: 

Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, a nemzeti kormány elérte a közel teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már 4,745 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. A kormány intézkedései pedig nemcsak megvédték, hanem tovább növelték a foglalkoztatottságot Magyarországon.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a kormány célja a nehéz gazdasági környezetben is változatlan: meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket. A gazdaság alapjai erősek, újabb és újabb beruházások érkeznek hazánkba.

– A kormány célja, hogy 2023-ban megerősítsük a gazdasági növekedés alapjait, hogy gyors visszapattanást követően jövőre újra dinamikusan, 4 százalékkal emelkedjen a GDP, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot. Az intézkedéseknek köszönhetően a termelés és beruházások növekedése tovább folytatódik, amelyek még tovább fogják növelni a foglalkoztatottságot – tette hozzá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A korábbi adatokból kiderül: júniusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,766 millió volt, 51 ezerrel több, mint egy éve. Az április–júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezerrel több, 4,724 millió volt.    

– A foglalkoztatás rekord magas szinten van, a recesszió itt nem érezteti hatását. Bár a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak. Ezt egyrészt magyarázza a növekvő aktivitás – az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek dolgozni –, másrészt pedig az Ukrajnából hazánkba áramló menekültek munkaerőpiaci integrációja – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A szakértő jelezte: a magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások is kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.

Szerinte ugyanakkor az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,0, addig Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.

– A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos: a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a munkaerőért való verseny fennmaradása, éleződése. Emellett természetesen az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. A bérek kérdése azért is fontos, mert amint a mostani adatok is mutatják, a koronavírus-járvány során bekövetkezett visszaesés után fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalttól – tette hozzá Regős Gábor.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)