Megszólalt a keresetekről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium

A kormány célja változatlan, év végére egy számjegyűre fogja csökkenteni a háború és az elhibázott szankciók miatti inflációt.

2023. 09. 25. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 júliusában 559 100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így egy év alatt 74 ezer forinttal, azaz 15,2 százalékkal nőtt az átlagbér. Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest már több mint 356 ezer forinttal magasabbak az átlagos fizetések, a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is gyakorlatilag megháromszorozódott – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban a reálbérek mindössze kettő százalékkal csökkentek annak köszönhetően, hogy a kormány szankciós infláció elleni küzdelme egyre látványosabban érhető tetten az adatokban: az olyan célzott intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy az online árfigyelő rendszer először letörték és jelentősen csökkentették a szankciós inflációt. 

– A kormány célja változatlan, év végére egy számjegyűre fogja csökkenteni a háború és az elhibázott szankciók miatti inflációt, ennek érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel és trükközésével szemben is. A reálkeresetek alakulása 2022 szeptembere óta a legkedvezőbb eredményét érte el – ismertette a minisztérium.

A közlemény kiemelte, hogy az infláció csökkentésének köszönhetően egyre közelebb kerül a reálkereseti fordulat, így az augusztus-szeptemberben megállhat, majd újraindulhat a fizetések vásárlóerejének növekedése, mint ahogy az az elmúlt években már megszokottá vált. Mindez hozzájárulhat a
fogyasztás, valamint ezáltal a gazdasági növekedés helyreállításához is.

– Noha idén a keresetek összességében kedvezőtlenül alakulnak, miután a reálbérek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek, két tényezőre azért érdemes felhívni a figyelmet. Egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlag mögött jelentős szóródás lehet. Akadhat olyan kör, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.  

– A reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben (szerencsés esetben augusztusban) tér vissza a pozitív tartományba, amikor is becslésünk szerint az infláció 12,3 százalékra lassul. A mostani adatok alapján kérdés, hogy ez a változás a versenyszférában előbb be tud-e következni, ahogyan azt korábban vártuk. Jövőre az átlagkeresetek esetében már növekedésre számítunk reálértelemben is. Ebben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: jövőre nem tűnik indokolhatatlannak a minimálbér tíz százalékot meghaladó növelése sem. Ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséhez szükséges az infláció kordában tartása is, amelynek alapfeltétele a mostani 390-es szintnél erősebb forintárfolyam.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.