Kis híján félmillió forintot fizetett ki egy négyfős asztaltársaság nemrég az egyik budapesti top étteremben elköltött vacsora után. A társaság tisztában volt az árakkal, nem csodálkozott tehát, amikor a számla végösszege több mint 400 ezer forintot mutatott. Azon viszont már meglepődtek, hogy a boros ételsor és borsor árára még 17,5 százalékos szervizdíjat számolt fel az étterem – írja a Világgazdaság.
Borravalót adni több tízezer forintos szervizdíj után – aligha meglepő módon – már senkinek sem jutott eszébe az egyébként elégedetten távozó csapat tagjai közül. Pedig a szervizdíj nem egyenlő a borravalóval, a vendégek továbbra is kifejezhetik az utóbbival elégedettségüket, de a legtöbbször már nem teszik, ha a számla végösszege szervizdíjat is tartalmaz.
A szervizdíj csak bérre fordítható, mértéke az étterem által előre meghatározott. Ahol alkalmazzák, ott kötelezően felszámítják a vendégeknek. A borravaló viszont nem az étterem bevétele, azt közvetlenül a felszolgálók kapják, és annak összegéről a vendég maga dönt. Mostanában leginkább úgy, hogy nem ad, ha már egyszer fizetett szervizdíjat.
Magyarországon jellemzően 10-15 százalék a szervizdíj, mértékét nem törvény szabja meg, hanem egy elterjedt piaci gyakorlaton alapul
– mondták a Világgazdaságnak Nagy Gábor és Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapítói.
A mintegy 900 munkavállalót foglalkoztató, 30 gasztronómiai vállalkozást, például a Gundel éttermet, a New York kávéházat, a Centrál kávéházat, a Spoon the boatot, a Főőrség kávéházat, a Városliget Cafét, a Séf Asztalát, a Symbolt, a Groupama Aréna és a Müpa cateringszolgáltatását, és ezek kezelésében 24 budapesti rendezvényhelyszínt üzemeltető cégcsoport ma már minden egységénél alkalmazza a szervizdíjat.
Az egyetlen kötelező elem, hogy szerepeltetni kell az étlapon, és azt is, hogy az árakba beépítve vagy azokra pluszban felszámítva alkalmazzák.
A szervizdíj mértéke nem függ attól, hogy magas vagy alacsonyabb árkategóriájú helyre tér be a vendég, vagyis nem emelkedik vagy csökken attól függően. A piaci tapasztalatok szerint a 17,5 százalék kiugró, maximum 15 százalékig mennek el a vendéglátóhelyeken.
Egyre több étterem él a lehetőséggel, hogy a kedvezményes adózású bevételi részből, a szervizdíjból fizessen jövedelmet dolgozóinak. A béremelés szükségessége óriási nyomás, az ágazat kifehérítését is szolgáló intézkedés már lassan húszéves, mégis óriási a zavar a fejekben – fogalmaztak az Eventrend szakemberei. A munkavállaló szervizdíjból származó jövedelme legális, beleszámít a nyugdíjalapba és jövedelemként veszik figyelembe a bankok is.
A többféle pluszköltség a nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen, Olaszországban például helyfoglalási és tányérdíjat egyaránt elkérnek, van, ahol három jogcímen is szerepelnek tételek a számlán. A hollandoknál ismeretlen szokás az étlapi áron felül bármiért is fizetni, az amerikaiak és az oroszok viszont bőkezűen adnak a fogyasztáson felül is a pincéreknek, ha elégedettek az étellel és a kiszolgálással.
A magyar vendégek a szervizdíjhoz lassan hozzászoknak, hiszen egyre több vendéglátóhelyen találkoznak vele, ugyanakkor fokozatosan kiszorul vagy csökken általa a borravaló – tapasztalják az ágazatban dolgozók.
Állásinterjún egyértelműen pozitív körülmény, ha van szervizdíj az adott helyen, különösen bejáratott, stabil forgalmú helyeken, ahol minden hónapban lehet számolni vele, ellentétben a borravalóval, amit mindig is vagy adott, vagy nem a vendég.
Félrevezető az elnevezés A szervizdíj a cég bevétele, csak nevesítették, hogy az utolsó fillérig csak bérre lehet és kell fordítani, de emiatt hiszik azt sokan, hogy ez egy kötelező borravaló, de nem az. Ha nem szervizdíj lenne a neve, senki sem akadna fenn ezen az egész jelenségen, feltételezik az Eventrend alapítói. A szervizdíj elszámolása nagyon szigorú adatszolgáltatással történik, éppen ezért nem ebből épül a főnök palotája, képtelenség a dolgozóktól elvonni ezt a pénzt.
Borítókép: Magyarországon jellemzően 10-15 százalék a szervizdíj (Fotó: Pexels)
