Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt stratégiai hidat képez Európa és Ázsia között, kulcsfontosságú összeköttetés a két térség közötti árutranzitban. Azonban ennek a potenciálnak a kiaknázásában a logisztikai infrastruktúra szűk keresztmetszete hátráltatja hazánkat. A probléma feloldására hosszú távú koncepcióra van szükség. Bár hazánk már most is összeköti a nyugat-európai és a balkáni piacokat, a tehervonatok Duna-átkelési lehetőségeit – kiemelten Budapesten – bővíteni kell. A főváros körüli V0-s vasúti gyűrű kiépítése a személyvonatok sűrűsége miatt nem elegendő a vasútrendszer terhelhetőségének a javítására. Emellett a logisztikai infrastruktúra fejlesztésének a raktárkapacitás növelését is tartalmaznia kell, Budapesten kívüli csomópontok létesítésével – áll az írásban.
A Budapest–Belgrád vasútvonal mindkét szakasza várhatóan 2025-re fog elkészülni. A 152 kilométer hosszú magyar rész eredeti összköltsége kamatokkal együtt kétmilliárd dollár. A fennmaradó kétszáz kilométeres szerbiai szakasz ára 1,6 milliárd dollár. A szerb szakasz alacsonyabb fajlagos (kilométerenkénti) költségét az okozza, hogy ennek a fázisnak bizonyos részeit csak felújítani kell. A projekt megvalósulásával a két főváros közötti szállítási idő a jelenlegi nyolc óráról három és fél órára csökken.
Borítókép: A Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán ütemezett és folyamatos a kivitelezés (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!