Az orosz invázió és a szankciók miatt megszűnt korábbi alternatív útvonal, az Északi-folyosó ellehetetlenülésével a Kínából Nyugat-Európába irányuló áruforgalom a Középső-folyosóra és a tengeri selyemútra terelődött – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az írásban arra keresik a választ, hogyan alakultak át az elmúlt két évben a szállítási útvonalak. Ezzel kapcsolatban rámutatnak: az importtermékek a Balkáni-félszigeten lépnek be a vámunió területére, főleg a görögországi Pireuszban és a romániai Konstancában.

Ezt követően Belgrád, Budapest és Zágráb válik az európai és kelet-ázsiai termékforgalom egyik fő állomásává.
Az uniós szabályozás értelmében a vámunió területére belépő termékeket az első befogadó országban kell elvámolni, így a megnövekedett balkáni áruforgalomból származó tranzitbevételek jelentős többletforrást biztosítanak hazánknak, még annak ellenére is, hogy ezek egy jelentős hányadát be kell szolgáltatni az uniós szintű költségvetésbe.
A globális szállítási láncok átalakulása a Budapest–Belgrád vasútvonal felértékelődését okozza.
Ennek köszönhetően az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezésben megvalósuló projekt kifizetődése nem a sajtóban több helyen megjelent 979 évet, hanem csupán pár esztendőt vehet igénybe. A beruházás megtérüléséhez az olyan nehezen számszerűsíthető közvetett hozadékokat is figyelembe kellene venni, mint a szállítási idő vagy a környezeti terhelés csökkenése. A Budapest–Belgrád vasútvonal lehetővé teszi, hogy az áru a pireuszi kikötőből hét nap alatt elérjen Hollandiába. Az áthaladó áruforgalomból származó jövedelmek mellett további előnye a beruházásnak, hogy hazánk logisztikai infrastruktúráját, így tőkevonzó képességét is javítja. A kiépült árumozgatási hálózattal rendelkező ország kedvezőbb befektetési célpont, ezért egy befektetési döntés során hazánkat preferálhatják a vállalkozók.
Ezek mellett amennyiben a projekt végül beváltja a hozzá fűzött reményeket, az a magyar keleti nyitás politikájának és az utóbbi két évben hangoztatott konnektivitási célkitűzésnek a sikerét is bizonyítja. Ezen a téren Magyarország előnyére válthat, hogy az utóbbi évtizedben mindkét gazdasági blokkal fejlesztettük a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat
– hangsúlyozza az elemzés.