Tovább halad a Budapest–Belgrád vasútvonal kiépítése

Sajtóhírek szerint a kínai fél nem tudja befejezni a Budapest–Belgrád vasútvonal építését, a munkával is felhagytak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tételesen reagált a felvetésekre.

Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítésének alapkövét 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a MÁV Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban.

A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével –, összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek. Az építkezés terv szerint 2025-ben fejeződik be.

A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között a jelenlegi nyolc óráról három és fél órára csökkenhet a menetidő.

Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Ugyanakkor a Budapest–Belgrád elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához – írja a Világgazdaság.

Borítókép: Lázár János minisztériuma szerint a Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán ütemezett és folyamatos a kivitelezés (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)