Tovább halad a Budapest–Belgrád vasútvonal kiépítése

Sajtóhírek szerint a kínai fél nem tudja befejezni a Budapest–Belgrád vasútvonal építését, a munkával is felhagytak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tételesen reagált a felvetésekre.

A MÁV és vállalkozója között hatályos szerződés szerint folyik a vasútvonal felújítása – tájékoztatta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Világgazdaságot. A lap a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal kivitelezése miatt kereste meg a tárcát, ugyanis a napokban az jelent meg a sajtóban, hogy a beruházás lényegében leállt.

A sajtóhírek szerint „a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is”. Külön kiemelték, hogy a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél ugyan vállalta, de „ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint”. Éppen ezért a tervezett 160 kilométeres óránkénti maximális sebesség sem lehetséges. Megjegyezték: lehet, hogy most kell majd új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül nem is épül meg a vonatbefolyásoló rendszer. De ha mégis, a projekt költségei az infláció miatt elszálltak, és egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra.

A minisztérium cáfol

Csakhogy Lázár János minisztériuma homlokegyenest ellentétes állapotokról számolt be. A tárca először is leszögezte: a Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán a vállalkozói konzorcium „ütemezetten és folyamatosan végez kivitelezési munkálatokat”. Továbbá közölték, hogy 

a MÁV és vállalkozója között hatályos szerződés szerint folyik a vasútvonal felújítása. 

Ennek keretében pedig jelenleg is zajlik a vasúti rendszerek tervezése, előkészítése és kivitelezése. Az ÉKM külön kitért a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítésére is. Erről azt írták, hogy a vállalkozói konzorcium „a teljes vasútvonal működőképes, az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelő rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”.

A tárca tehát nem tett említést arról, hogy a kínaiak ne tudnák teljesíteni a megvalósítást, és összességében is cáfolta, hogy a kivitelezés leállt volna. De a lapértesüléseket az sem támasztja alá, hogy a Magyar Közlönyben éppen hétfő este jelent meg egy kormányhatározat, amely három részletben, három év alatt további pluszforrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Egészen pontosan az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszára összesen mintegy 650 millió forintot. Emellett jövő tavasszal nem másfél milliárdot, hanem két és fél milliárdot rendelnek erre a célra.

Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítésének alapkövét 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a MÁV Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban.

A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan – a kétvágányú pálya megépítésével –, összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek. Az építkezés terv szerint 2025-ben fejeződik be.

A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között a jelenlegi nyolc óráról három és fél órára csökkenhet a menetidő.

Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Ugyanakkor a Budapest–Belgrád elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához – írja a Világgazdaság.

Borítókép: Lázár János minisztériuma szerint a Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán ütemezett és folyamatos a kivitelezés (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)