– Az ellátásbiztonsági, versenyképességi és a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek fejlesztése mellett elengedhetetlen az időjárásfüggő megújulók közül döntően a naperőművek fejlesztése is, azonban ellátásbiztonsági és rendszerirányítási szempontból szükséges a tárolói kapacitások jelentős növelése – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, 6100 megawattnyi (MW) háztartási és ipari méretű naperőművi kapacitás van hazánkban, a kormány ezért is támogatja a háztartási méretű naperőművek esetében a tárolói kapacitások kiépítését is. Ezek az akkumulátorok azonban csak néhány órás energiatárolást tesznek lehetővé.
A szakértő kifejtette, ipari léptékben az időjárásfüggő megújulók természetes és folyamatos teljesítményingadozásának szabályozására széles körben alkalmazzák a szivattyús-tározós erőműveket, amelyek ma egyelőre messze a leghatékonyabb módját jelentik az energiatárolásnak.
Ausztria földrajzi adottságainak köszönhetően élen jár e technológia építésében és üzemeltetésében. Jelenleg több mint háromezer kisebb-nagyobb vízenergiát hasznosító erőmű termel Ausztriában a nemzeti hálózatra. Ilyen többek között a 2040 méter tengerszint feletti magasságban lévő Kaprun Limberg II. szivattyús-tározós erőmű, amelynek kiemelt szerepe van az osztrák villamosenergia-termelésben és annak szabályozásában is. A felső víztározó 2036 méter magasan található, az alsó tengerszint feletti magassága pedig 1672 méter. Előbbi tározó 85, utóbbi pedig 81 millió köbméter víz tárolására képes.
A működési elv úgy néz ki, hogy amikor például erős szél fúj éjszaka és nagyobb mennyiségű szélerőművi áram áll rendelkezésre, de a villamosenergia-igény kisebb, akkor ezt a felesleges villamos energiát arra használják fel, hogy vizet szivattyúzzanak a kapruni alsó tározóból a felső tározóba. Nagyobb áramigényű időszakokban, illetve amikor drágább a villamos energia, a rendszerirányítók a vizet leeresztik, amivel a turbinákat, illetve a hozzájuk kapcsolt generátorokat meghajtva áramot fejlesztenek. Az energiatermeléshez szükséges berendezések a hegy gyomrában vannak, ahol egy egész erőműrendszer működik, amelynek teljes kapacitása mintegy 850 MW, de ezt most további 450 MW szabályozási kapacitással bővítik. Utóbbira azért van feltétlenül szükség, mivel az utóbbi időben az osztrák rendszer is óriási kihívásokkal szembesül. Egyes időszakokban jelentős részben földgázra és importra is szorulnak.
Idehaza az MVM már foglalkozik szivattyús-tározós erőmű létesítésének kérdésével, amely, ha megépül, akkor képes lesz arra, hogy napon belül kiszabályozza az időjárásfüggő megújulók túltermelését, ezáltal csökkentve a már most ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó importkitettségünket is.
Hárfás Zsolt megjegyezte ugyanakkor, hogy hosszú távon – több hétre, hónapra – a szivattyús erőmű sem tudja tárolni az energiát.
Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a szivattyús-tározós erőmű létesítése érdekében az engedélyek beszerzését követően hamarosan Borsod és Heves vármegyékben két lehetséges helyszínen, Sajóivánka és Markaz községek térségében már megkezdődtek a kutatófúrások, ezek eredményeit beépítik majd az idén elkészülő megvalósíthatósági tanulmányba. Ezt követően kerülhet majd sor a létesítéssel kapcsolatos konkrét döntések meghozatalára. Reálisan 2025-ben vagy 2026-ban kezdődhet meg a beruházás, amely hét-nyolc évig is eltarthat. Az első magyarországi ilyen erőmű 600 MW kapacitással jöhetne létre, és áramtermelő üzemódban hat órán keresztül működhet. Ha ez elkészül, tovább javul a hazai ellátásbiztonság, mivel a technológia képes a termelés szabályozására és az import gyakoriságának csökkentésére.
