A villamosenergia-rendszerek világszerte rendkívüli átalakuláson mennek keresztül, amelynek egyik fő hajtóerejét megújulók arányának gyors növekedése jelenti. A rendszerek egyensúlyának fenntartásához a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban egyeznie kell – ismertette lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője, kutatóintézeti igazgatója.
Kifejtette, a várható felhasználást korlátozottan lehet pontosan előrejelezni, a hagyományos rendszerek logikája szerint a bizonytalan keresletet folyamatosan termelő alaperőművekkel (például nukleáris blokkokkal), illetve gyorsan beindítható és leállítható, szabályozható kapacitásokkal (például gázerőművekkel) követték le.
A megújulók terjedésével az időjárásfüggőség növekszik, ezért a villamosenergia-rendszerekben egyre több rugalmas kapacitásra is szükség van – emelte ki Hortay Olivér. Erre több műszaki megoldás létezik, például új szabályozható kapacitások, ipari méretű akkumulátorok, de itt jön képbe a szivattyús erőművek építése is. Ezek lényegében vízerőművek, működésükhöz legtöbbször két tó szükséges, egy fent, egy pedig lent. A már előállított árammal egy mesterséges vagy kedvező esetben akár egy természetes fenti tóba felszippantják a vizet, majd annak leeresztésével a lenti tóba visszanyerhető a korábban felhasznált áram egy része. Az energiát tulajdonképpen a szivattyúzás-leeresztés mechanizmusával egyenlítik ki.
A szakértő rámutatott, a különféle technológiák beruházási igényükben, működési költségeikben, mind műszaki tulajdonságaikban, mind társadalmi beágyazottságukban eltérnek, amely tényezőket a szakpolitikának figyelembe kell vennie.
Hortay Olivér aláhúzta, a rugalmassági igények növekedése indokolhatja több megoldás együttes alkalmazását, így a szivattyús tárolóknak vagy az ipari méretű akkumulátoroknak éppen úgy hasznos helye lehet, mint az új szabályozható erőműveknek, vagy a hidrogéntechnológiának – mutatott rá.
Mivel ezeknek az erőműveknek idehaza is van létjogosultságuk, megépítésükhöz elméletileg több helyszín is alkalmas lehet. A kormányzati nyilatkozatok alapján csak azok jöhetnek szóba, amelyek valamilyen meglévő ipari létesítményhez kötődnek, azaz nem kell hozzájuk jelentősen átalakítani a természeti környezetet. Jelenleg a potenciális helyszínek feltérképezéséhez és vizsgálatához kapcsolódó előkészítő munkálatok zajlanak, így egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy hol létesülhet szivattyús tároló. A kapacitás pedig részben szintén a helyszín függvénye. Ha a nemzetközi példákat nézzük, egy szivattyús erőmű lehet néhány száz, de akár háromezer megawattos is, a hazai földrajzi adottságok és energiafelhasználás, valamint a lapunknak korábban eddig nyilatkozó szakértők szavai alapján a kisebb, illetve közepes kapacitású szivattyús erőművek létesítése tűnik valószínűnek.
Hortay Olivér importarányra vonatkozó kérdésünkre elmondta, ahhoz, hogy a villamos energia behozatali aránya csökkenjen, új termelőegységek kellenek, a rugalmas kapacitások az időzítésben segíthetnek.
Ez azért fontos, mert az időjárás változékonysága és a megújuló kapacitások rérszarányának növekedése miatt egyre gyakrabban fordul elő túl- vagy alultermelés a villamosenergia-rendszerben. Mivel a megújulók termelési karakterisztikája többnyire a szomszédos országokban is hasonló, az export olcsó, az import viszont magasabb költségű. A rugalmas kapacitásokkal az export- és importkényszer gyakorisága csökkenthető, azaz az energiaszuverenitás erősíthető – húzta alá Hortay Olivér. – Ráadásul az áringadozások is lefölözhetővé válnak: az adott ország megteheti, hogy amikor mindenkinél exportkényszer alakul ki, olcsón megveszi az energiát, amikor pedig importkényszer, akkor drágán eladja.
Borítókép: Ukrán szivattyús erőmű (Fotó: AFP/Maxym Marusenko)
