Óriási a fejlődés a magyar napelemiparban

Már a második helyen állunk az Európai Unióban.

– A magyar napelemipar nagy fejlődésen ment keresztül, tavaly történt a legnagyobb bővülés, amikor 1,6 gigawattnyi napelemet sikerült üzembe helyezni – mondta az energiaügyi miniszter hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón. Lantos Csaba, aki az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozásán vett részt, jelezte: az idei év elejére immáron több mint hat gigawattnyi napelem üzemel az országban.

Tavaly sikerült elérni, hogy a megtermelt villanyáram 18 százaléka már napelemekből jött, ami komoly eredmény, ebben az összehasonlításban Magyarország második helyen áll az unióban. A hat gigawattos célt 2030-ra kellett volna csak elérni, de mivel Magyarország ezt már teljesítette, a célkitűzést 12 gigawattra emelték ugyanezen időszak végéig. Ennek jegyében különböző programokat, támogatásokat hirdetett a kormány, egyik ilyen a Napenergia plusz program, amely a családokat támogatja a zöldenergia-termelés és tárolás területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a napenergia mellett szükség van kiegyenlítő kapacitásra, ami eltárolja a napenergia által megtermelt villanyáramot.

A miniszter megjegyezte, hogy a 2050-re kitűzött uniós klímacélok eléréséhez évi 80-90 gigawattnyi napelemre van szükség, viszont a EU csupán kettő gigawattnyit gyárt. Véleménye szerint Európának nem az amerikai vagy kínai gyártással kellene versenyeznie, hanem innovatív technológiával kellene biztosítania a versenyképességét e téren.

Lantos Csaba a távirati iroda tudósítása szerint felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország, Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával együtt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, mert a Németország által az orosz gázra bevezetett tranzitvám emeli a költségeket és veszélyezteti ezen országok iparának versenyképességét.

– Az az álláspontunk, hogy senki ne vezessen be olyan intézkedéseket, amelyekkel magasabb költségekre kényszeríti, ráadásul indokolatlanul az egyes tagállamokat. Mi is hívei vagyunk a gázellátás diverzifikálásának, de nem azon az áron, hogy ezzel mások előnytelen helyzetbe kerüljenek – hangoztatta a miniszter. 

A nukleáris ipar jövőjéről szólva elmondta: az utóbbi években az unió jóval kevesebb forrással támogatta az ágazatot, de azóta – részben a klímaváltozás hatására – a taxonómiai rendeletében zöldenergiának minősítette a nukleáris energiát, és újra támogatásokat rendelt hozzá. Az uniós magyar elnökség alatt napirendre kerül az a kérdés, hogyan lehet az erőművek használt fűtőanyagait újrafeldolgozni.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország támogatja a 2024 végén lejáró orosz–ukrán földgáz-tranzitszerződés meghosszabbítását, annak ellenére, hogy jelenleg Magyarország ellátása nem ebből az irányból biztosított. – Ez most nem kiemelkedő biztonsági kérdés, de azzá válhat – jelentette ki.

Lantos Csaba szerint az EU-ban jól működött a gázkereslet-csökkentés, az energiaárak stabilizálódtak. Az unió által kijelölt csökkentési arány 15 százalékos volt, Magyarország 19 százalékot teljesített. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a gázkereslet csökkentése egyike az uniós kísérleteknek a nemzeti hatáskörön való túllépésre, ezért Magyarország elveti, hogy a továbbiakban is legyen az unióban ilyen gázfogyasztási közös mérték.

– Azzal szemben nincs kifogás, hogy az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazzon meg, de ellenzünk minden olyan kötelezést, amikor a nemzeti hatáskörbe is belenyúlnak, mint például az energia kérdésében is – tette hozzá az energiaügyi miniszter.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)