A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2025 februárjában mindössze 232 348-an voltak állás nélkül, ami az előző év azonos időszakához képest több mint háromezer fős csökkenést jelent. Az adatokat figyelembe véve a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma február hónapban – ismertette Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte:
a magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság stabil pillére, a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest ma már egymillióval dolgoznak többen, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van.
A munkaerőpiac további élénkülését jelzi, hogy a 15–64 éves korosztály gazdasági aktivitása folyamatosan nő, és a nyugdíjaskorúak munkavállalási kedve is fokozódik. A kormány a mintegy háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása érdekében aktivitást növelő programokat indított. Az uniós finanszírozású programok bértámogatást, lakhatási és utazási térítést biztosítanak, amelyek mintegy harmincezer álláskeresőnek segítettek elhelyezkedni.
Czomba Sándor hangsúlyozta: a kormány célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson. Ehhez járul hozzá a Munkából munkába program, amely 1,5 milliárd forintos keretösszeggel segíti az elbocsátott dolgozók újbóli munkába állását, lehetővé téve, hogy egyetlen napot se kelljen munka nélkül tölteniük azoknak, akik a közelmúltban veszítették el állásukat.
A Digitális fejlesztési program keretében a kormány összesen kétmilliárd forinttal támogatja a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességének növelését és digitális infrastruktúrájának fejlesztését. A KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0 program pedig 4,1 milliárd forintos kerettel segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelését, ezzel közel 1700 új munkahelyet teremtve.
– A kormány azon dolgozik, hogy a magas foglalkoztatottság fenntartása mellett a családok jövedelmének vásárlóerejét is jelentősen javítsa. Ehhez járul hozzá a 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterv, amelynek keretében hároméves bérmegállapodás jött létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A bérmegállapodás értelmében a minimálbér 2027-re negyven százalékkal nő. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér ezer euróra, míg az átlagkereset egymillió forintra emelkedjen – nyilatkozta az államtitkár.
