Erősíti az agglomerációt a csok

Jelentős segítséget nyújtanak az első lakásukat vásárlóknak és a meglévő kiköltözési hullámra is ráerősítenek a kormányzati otthonteremtő támogatások. Jelentős a csok plusz és a falusi csok szerepe az ingatlantranzakciókban.

A népszerű tóparti településeken továbbra is magasak az árak Fotó: Kallus György

A mostani kiköltözési hullám folyamataira erősítenek rá a csok plusz és a falusi csok támogatások, mivel ezek kedvező feltételekkel ösztönzik a családokat a vidéki vagy kisvárosi élet felé való elmozdulásra – mondta lapunk megkeresésére Szegő Péter, a Duna House PR- és elemzési szakértője. Emlékeztetett, a kiköltözési hullám egyik fő motorja továbbra is a budapesti ingatlanárak meredek emelkedése. Egyre többen döntenek a Budapest környéki településekre való költözés mellett. A folyamat nem új keletű, a fővárosi és a nagyvárosi ingatlanárak növekedése egy évtizede generálják az agglomeráció erősödését.

Sokan döntenek a kiköltözés mellett (Fotó: Kallus György)

A Duna House saját adatai is azt támasztják alá, hogy a csokkonstrukciók érezhetően erősítik a kiköltözési hullámot: 2024 első negyedévében Budapesten a vásárlások huszonöt százaléka volt elsőlakás-vásárlás, ez az adat idén már csak 15 százalék volt, miközben a városokon kívül, vidéken, illetve az agglomerációban továbbra is az összes vétel 28 százaléka számít elsőlakás-vásárlásnak. Az ilyen tranzakciók többségének része a csoktámogatás is – mutatott rá Szegő Péter. 

Ennek egyénként praktikus okai is vannak. A városokban, különösen Budapesten a közigazgatási határon belül a kertes házak 20-25 százalékkal drágábbak, és sok esetben a munkahelyre való bejutás semmivel sem egyszerűbb, mint az agglomerációból. Ráadásul ma éppen a kiköltözési hullám miatt a külső területeken vásárolt ingatlan éppúgy megőrzi az értékét, mint a nagyvárosi lakóingatlanok. 

Néhány esetben még befektetésnek sem rosszak, hiszen egy jól választott, frekventált, fejlődés előtt álló külső részen ingatlanár-robbanás is lehetséges. Jó példa erre a közelmúltból a Budapesthez közeli Zsámbék.

Szegő Péter aláhúzta, a csok plusznak és a falusi csoknak vannak konkrét hatásai a kiköltözési hullámra, ami főleg, de nem csak Budapesten jellemző. Ezek a támogatások jelentősen csökkentik a vidéki ingatlanok megszerzésének anyagi terheit. Fontos szempont az is, hogy a családok könnyebben juthatnak (sokszor kompromisszumok nélkül) nagyobb alapterületű ingatlanokhoz. Ez az, ami nem mellékes kérdés, amikor egy család a kiköltözésről dönt.

Noha a támogatás a preferált kistelepüléseken vehető igénybe, hatása közvetetten a nagyvárosok – különösen a megyeszékhelyek és a főváros – ingatlanpiacán is érzékelhető. A kiköltözési hullám hosszú távon átformálhatja a város-vidék viszonyrendszert, és újraértékelheti a vidéki életformát is a fiatal családok körében – vélekedett Szegő Péter. 

Tartós trend ugyanakkor, hogy a kormányzati ösztönzőket igénybe vevő családok jelentős része kertes házat keres, ilyen ingatlant pedig gyakran kedvezőbb áron találni a nagyvárosok vonzáskörzeteiben.

Amint korábban is írtuk, a kiköltözési folyamat nem egyirányú, viszont a megfizethetőbb ingatlanárak miatt kétségkívül több a ki-, mint a beköltöző. Kétségtelen azonban, hogy a trend összébb zárja a város-vidék ingatlanpiacon az árollót.

A Duna House-nál azt látják, hogy számos, korábban stagnáló vagy csökkenő népességű kistelepülés vált keresett célponttá, különösen a nagyobb regionális központok például Debrecen, Győr, Szeged agglomerációjában. 

A csok által támogatott vásárlások révén jelentős, 20–60 százalékos áremelkedés tapasztalható olyan településeken, mint például Verőce, Tahitótfalu, Vámosszabadi vagy Kiskundorozsma.

Ebből is jól látszódik, hogy az agglomeráció ma már sokkal tágabb fogalom, mint korábban volt. Ennek megfelelően a nagyvárosoktól távolabbi, 25-30 kilométeres körzet (Budapest esetében még ennél is nagyobb) is agglomerációnak tekinthető. A folyamat hatására pedig olyan lakópark- vagy lakóingatlan-projektek indulhatnak el, amelyek korábban nem hoztak volna profitot a beruházóknak.