Brüsszel hátraarcot csinált: mégis kell az atomenergia

A 2026-os párizsi atomenergia-csúcstalálkozón már nyíltan elismerték, hogy a korábbi elfordulás a nukleáris energiától stratégiai hiba volt. A kontinens egyre inkább visszatér az atomenergiához, miközben a tagállamok továbbra is megosztottak a kérdésben. Magyarország azonban korai döntéseinek köszönhetően előnyből várja az új korszakot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a Párizs melletti Boulogne-Billancourt-i Seine Musicale rendezvényközpontban megrendezett nukleáris energia csúcstalálkozón 2026. március 10-én Fotó: Abdul Saboor Forrás: AFP

Az Európai Unió energiapolitikai stratégiájában 2026-ra gyökeres fordulat következett be, különös tekintettel a 2026. márciusi párizsi nemzetközi atomenergia-csúcstalálkozón elhangzottakra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a korábbi elfordulás az atomenergiától stratégiai hiba volt, amely rontotta a kontinens versenyképességét és fokozta az energiafüggőségét.

Az atomenergia termelése az Európai Unióban. Forrás: Eurostat

Két táborra szakadt Európa az atomenergia miatt

Míg az 1990-es években az Európai Unió villamos energiájának még egyharmada származott atomenergiából, 2022-re mindez az ötöde körül alakult. A fukusimai baleset utáni kivezetési hullámot a függőség csökkentése az orosz fosszilis forrásoktól és az energiaválság törte meg: 2024-ben már 4,8 százalékos növekedés látszott a termelésben, 2026-ra pedig további kétszázalékos bővülést jósolnak – tájékoztat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az európai országok két, élesen elkülönülő táborra szakadtak: Franciaország és a közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia – következetesen kiálltak a technológia mellett. Nyugat-Európában Belgium, Hollandia és Olaszország is a visszatérést vagy üzemidő-hosszabbítást tervezi, Dánia pedig a nehézipar igényei miatt gondolta újra álláspontját. Az SMR (kis moduláris reaktor) technológia iránt Észtország, Románia és Svédország is élénken érdeklődik. Ugyanakkor Németország, Ausztria, Luxemburg, Portugália és Spanyolország továbbra is elutasító az atomenergiával szemben.

Az európai országokban a jövőben számos új atomerőmű épül, amelyek többségében a 2030-as évek második felétől állhatnak üzembe. Magyarország ezt a felismerést már lényegesen korábban a stratégiája részévé tette a Paks II beruházással, amelynek révén a nukleáris energia aránya elérheti a 40-45 százalékot a hazai termelésben, így az ország a térség nettó energiaexportőrévé válhat.

Emellett hazánk felismerte a moduláris reaktorok jelentőségét. Ennek egyik mérföldköve a 2025 júliusában aláírt amerikai–magyar kereskedelmi megállapodás volt, amely amerikai SMR-egységek hazai telepítéséről szól. A részletek a magyar miniszterelnök 2025. novemberi amerikai látogatása során körvonalazódtak, a tervek szerint Magyarország tíz kis moduláris reaktort létesíthet. Ugyanakkor az új technológia üzembe helyezése reálisan 2030 előtt nem várható.

Azzal együtt, hogy a tagállamok közötti megosztottság és az orosz fűtőanyag-függőség felszámolása továbbra is jelentős kihívás, az irányváltás mégis egyértelmű. Azok az országok, mint például Magyarország, amelyek már korábban elköteleződtek a nukleáris kapacitások fenntartása és bővítése (Paks II) mellett, stratégiai előnyre tettek szert ebben az új korszakban.