5,3 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az első negyedévben

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 5,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán Budapesten.

Forrás: MTI, Origo2019. 05. 15. 10:38
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A GDP az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal bővült a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben

– közölte a KSH.

Az első negyedéves bruttó hazai termék növekedése az ideinél 2000 első negyedévében volt utoljára magasabb, 5,6 százalék.

Tavaly az év első három hónapjában a bővülés a nyers adatok szerint 4,6 százalék, 2017-ben 4,5 százalék volt. A kiigazított adatok alapján az első negyedéves GDP 2018-ban 4,9 százalékkal, 2017-ben 4,1 százalékkal nőtt.

A bruttó hazai termék idei első negyedévének második becslését május 31-én közli a KSH.

Forrás: KSH

Több mint háromszor gyorsabban nő a magyar gazdaság, mint az uniós

A magyar gazdaság növekedési lendülete tovább tart – mondta Varga Mihály a legfrissebb GDP-adatokat kommentálva. A magyar gazdaság az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt.

A pénzügyminiszter közölte, hogy míg az unióban 1,5 százalékos átlagos növekedés lehetett az idei első negyedévben, addig Magyarországon ennek több mint a háromszorosa valósult meg.

A politikus szerint a mostani kiemelkedő adat mögött a beruházások felfutása, a munkahelyek számának a növekedése és az export lendülete állt. Varga Mihály felidézte, az elmúlt évtizedekben egyszer volt példa az idén az első negyedévben mért 5,3 százaléknál magasabb gazdasági növekedésre, mégpedig 2000 első negyedévében. Akkor azonban a miniszter szerint a gazdaság bővülése együtt járt az államadósság növekedésével is, azaz a 2000-es évek elején, közepén a gazdasági növekedéshez eladósodottság párosult. „Most nem erről van szó”,

az államadósság mértéke már 8 éve folyamatosan csökken, az államháztartási hiány visszafogott, mindez azt mutatja, hogy új szerkezetű gazdasági növekedés valósul meg Magyarországon

- fogalmazott Varga Mihály.

Forrás: KSH

Június elején benyújtják a parlamentnek a jövő évi büdzsét

Varga Mihály elmondta, hogy a kormány a szerdai ülésén tárgyal a 2020-as költségvetésről.

A kormány mind idén, mind jövőre 4 százalék feletti bővüléssel számol, ami némileg jobb, mint a piaci várakozás, de a magyar gazdaság eddig is képes volt meglepetést produkálni.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy június 4-én nyújtják be a parlamentnek a jövő évi büdzsét, de a költségvetési tanács már tíz nappal a benyújtás előtt megkapja a dokumentumot. A jövő évi költségvetésben is lesz egy nagyobb összegű tartalék – ez az ideiben meghaladta a 300 milliárd forintot – azért, hogy Magyarország felkészülten fogadhasson egy esetleges hirtelen irányváltást az európai vagy a világgazdaságban – jelentette ki Varga Mihály.

A magyar gazdaság 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült, az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak – olvasható a tárca közleményében.

Elemzők: Ismét meghaladta a várakozásokat a GDP növekedése

A Központi Statisztika Hivatal (KSH) szerdán közzétett első becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékos volt a gazdasági növekedés szezonálisan, naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása továbbra is élénk fogyasztásra utal, a külkereskedelmi egyenleg csökkenése pedig az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a GDP-t. Az elemző a következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számít, de úgy látja, hogy a GDP növekedése így is elérheti idén a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalékos lehet. Kommentárjában kifejtette: a kétszámjegyű béremelkedés és a családvédelmi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek. A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem területén. Idén várható a lakásátadások érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetését részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaság továbbra is jól teljesít, ezzel az adattal várhatóan ismét az uniós országok élvonalába tartozhatott. Az erős teljesítmény ellenére úgy véli, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet tavalyi lendületéből. A szakértő kommentárja szerint a magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ez minden idők második legmagasabb magyar növekedési adata. A január-márciusi ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatok alapján a gazdasági gyorsulás várható volt – állapította meg az elemző, hozzátéve, hogy ennél is magasabb növekedési ütemre számított. A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi magas bázis miatt az idei év egészére Virovácz Péter 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a növekedés üteme.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy az elemzői várakozásokat meghaladó, kiugró magyar GDP-növekedés egy nem annyira kedvező külső környezetben következett be, Magyarország legfontosabb export célországa, Németország növekedése nem érte el az 1 százalékot. A szakértő az első negyedéves adatra alapozva arra számít, hogy a gazdaság növekedése az év egészében meghaladja a 4 százalékot. Az Európai Unió és a világgazdaság problémái ugyanakkor kockázatot jelenthetnek – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy az első negyedév után a GDP-tempó lassulására számít. Kommentárja szerint az építőiparban továbbra is erős lesz a növekedés, de az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan lassul, emiatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A mezőgazdaság számára az év eleje nem volt bíztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az iparban jól indult az év, de kérdés, hogyan alakul a helyzet a világgazdaságban, a tavalyi második félévi lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP bővülését – fogalmazott a szakértő. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján a magyar gazdaság összességében 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes ebben az évben.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az idei kilátásokról szólva hangsúlyozta: továbbra is úgy látja, hogy a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, illetve a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem sugallja a fogyasztás lassulását erre az évre. A beruházások növekedése a tavalyi kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, de összességében továbbra is magas marad, az egész éves növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Továbbra is az exportkilátások megítélése a legbizonytalanabb a külső kockázatok miatt, de ha a főbb magyar exportpiacokon valóban elindul egy lassú kilábalás az év második felében, az várhatóan segíti a hazai export teljesítményét is – fejtette ki. A tavalyi 4,9 százalékhoz képest lassulhat, de továbbra is erős marad a hazai GDP növekedése. A jelenlegi, 3,8 százalékos GDP növekedési előrejelzését az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után valószínűleg felfelé korrigálja az Erste, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé – közölte a szakértő.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.