Komoly következményei voltak a koronavírus márciusi megjelenésének a munkaerőpiacra, de a korlátozások feloldását követően gyors visszarendeződés ment végbe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első félévet összefoglaló jelentéséből.
A járvány áprilisban rázta meg legjobban a munkaerőpiacot.
A koronavírus megjelenését követő hetekben bevezetett korlátozások, az alapanyaghiány miatt elrendelt kényszerszünet, a turizmus összeomlása és egyéb, ágazatonként eltérő okokból
a foglalkoztatottak 12 százaléka legalább egy héten keresztül nem dolgozott, de nem is vesztette el a munkáját. Tavaly áprilisban az alkalmazottak mindössze két százaléka nem végzett munkát.
Azok sorolhatók ide, akik átmenetileg nem dolgoznak fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, táppénz vagy egyéb okok miatt. Márciusban a foglalkoztatottak nyolc százaléka volt érintett, májusban pedig a korlátozásokat követően gyorsan javult a helyzet: 7,1 százalék maradt távol legalább egy héten keresztül a munkavégzéstől.
Áprilisban az egy évvel korábbihoz képest tíz százalékkal csökkent a ledolgozott munkaóra.
A távmunka szinte azonnali bevezetése is látható az adatokon:
míg a februárig tartó időszakban mindössze a munkavállalók egy százaléka dolgozhatott munkahelyétől távol, addig márciusban több mint négy, áprilisban nyolc, míg májusban már csaknem húsz százalékukat érintette a távmunka és az otthoni munkavégzés.
Érdemben, közel negyedével nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a második negyedévben, ugyanakkor arányuk így is rendkívül alacsony maradt, az alkalmazottak mindössze 6,5 százalékát érintette.
A koronavírus a munkavállalók több mint tizedét küldte szabadságra a korlátozások, a turizmus leállása vagy az alapanyaghiány miatt
Fotó: Bach Máté
A részmunkaidő bevezetésének oka a hivatal szerint szinte minden esetben a részidős foglalkoztatáshoz kötött állami bértámogatás volt.
Az országon belül eltérően hatott a foglalkoztatásra a pandémia: az első félévben összességében Budapesten és Pest megyében enyhén nőtt a foglalkoztatotti létszám, míg a Dél-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben.
A legtöbben a legjobb munkavállalási korúnak mondott 25 és 55 év közöttiek közül vesztették el állásukat. A szubjektív, lakossági felmérésen alapuló adatok szerint
a járvány következményeként közel százezer fővel többen vallották magukat munkanélkülinek
az április és június közötti időszakban, mint január és március között.
Tovább jár a kormányzati segítség
A kormány január végéig meghosszabbítja az ötvenszázalékos bértámogatást. A vendéglátás, a szálláshely, a művészet, a szórakoztatás és a szabadidő szektorokban a bértámogatással 140 ezer munkahelyet véd meg a kormány – jelentette be kedden Varga Mihály az ágazati képviselőkkel folytatott egyeztetést követően. A pénzügyminiszter kiemelte: az ágazati szereplők nagy segítségként értékelik a támogatást, ám a veszélyhelyzet meghosszabbításával a munkahelyek védelme érdekében további segítségre van szükségük. Megmaradnak az adó- és járulékkedvezmények, a kormányzati támogatásokat pedig kiterjesztik az utazásszervező cégekre is.
