Csúcsra ért a kereslet az építőanyagokra

Erőteljesen élénkítették az építőanyagok iránti keresletet a különféle lakástámogatások, az azonban még nagy kérdés, hogy 2020-tól mi lesz – mondta lapunknak Szarka László. Az építőanyag-szövetség elnöke szerint újabb kedvező lehetőségek – mint a falusi csok – léptek életbe, ugyanakkor a kedvezményes lakásáfa részbeni kivezetése ­miatt már érezhető némi megtorpanás. Noha az elmúlt éveket egyre élénkülő kereslet jellemezte, az építőanyagok átlagosan mintegy harminc százalékkal drágultak. Szarka László szerint ezt elsősorban a jelentős béremelések és a nyersanyagárak növekedése indokolta.

Az építőanyagok piaca a legnagyobb az ágazaton belül Fotó: Havran Zoltán

– Legalább az év végéig kitart az építőanyagok iránti fokozott igény, noha egyes termékek keresletében már a csökkenés jeleit tapasztaljuk – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (Méasz) elnöke. Mint kifejtette, a jó gazdasági mutatók és az építési piac különféle támogatásai erőteljesen élénkítették a keresletet, az azonban még nagy kérdés, hogy 2020-tól mi várható. – Egyelőre nehezen átlátható, mire lehet számítani jövőre, a vállalkozások üzleti tervezésénél ez nagy kihívást jelent. Egyik oldalról azt látjuk, hogy sok új, hasznos támogatási program indult el. Így például a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, amely a kistelepülési vásárlások nemzetpolitikailag fontos célkitűzése mellett az energetikai korszerűsítéseket és a házfelújításokat is támogatja. Az ötszázalékos lakásáfa részbeni kivezetése miatt azonban már érezhető bizonytalanság és némi megtorpanás – mutatott rá a Méasz elnöke.

A bérfejlesztések az árakban is megjelentek
Fotó: Havran Zoltán

Szarka László szerint a lakásépítések adataiban látszik, hogy a kedvezményes áfakulcs bevezetése jelentős fellendülést hozott, elsősorban a professzionális lakásfejlesztők által épített társasházaknál. Ugyanakkor piaci torzulásokat is okozott, mert a korábban Varga Mihály miniszter által is jelzett módon nemcsak a családokat segítette az intézkedés, hanem sok befektető is jól járt vele. A Méasz – hason­lóan más szakmai testületekhez, például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségéhez (ÉVOSZ) – fontosnak tartaná, hogy az ötszázalékos áfához hasonló mértékű támogatás fűtse az építési kedvet a jövőben is. Javaslataik között található többek között az anyagárak és a munkadíjak áfája egy részének visszaigényelhetővé tétele. Ezt a lehetőséget össze lehetne kötni akár a saját lakhatással, de legalábbis úgy szabályozni, hogy a jelenlegi, magánerős házépítésnél decemberig elérhető áfa-visszatérítés mintájára célzott kedvezményezetti körhöz kerüljön az ösztönző.

A Méasz elnöke hozzátette, hogy a kézzelfogható munkaerőhiány ­miatt jelentős csúszások alakultak ki az ­amúgy csúcsra járó építőiparban. Ezek a késedelmek jövőre újabb problémával szembesíthetik a kivitelezőket és az építtetőket. – Noha a korábban építési engedélyt kapó beruházások esetében 2023-ig alkalmazható az ötszázalékos lakásáfa, hamarosan újabb energetikai szigorítás lép életbe. E szerint 2021. január elseje után már csak a közel nulla energiaszintnek megfe­lelő lakásokat lehet majd átadni. Márpedig a csúszásban lévő projektek fejlesztőinek jelentős része még a mostani szabályok szerint terveztette az épületet, ám ha az nem készül el időre, illetve nem kap lakhatási engedélyt, akkor ott jelentősebb módosításokra, átalakításokra lesz szükség – mutatott rá ­Szarka László.

Az elmúlt évek jelentős drágulását firtató kérdésünkre Szarka ­László azt mondta, mind a kivitelezés területén, mind az építőanyag-iparban jelentős bérfejlesztésekre volt szükség, ami a vállalási díjakban és az árakban is megjelent. A termékeknél a szakember szerint vegyes a kép: van építőanyag, amely jelentősen drágult néhány év alatt, de van, amelynek ára lényegében alig változott. A hőszigetelőket példaként említve azt mondta, az EPS-alapú anyagok ára egy ideje stagnál, ugyanakkor az egyre többek által alkalmazott szálas hőszigetelő anyagok 15-18 százalékkal drágultak 2018-ban. Szarka László szerint az építőanyagok árát 2013 után először jelentősebben 2017 elején kellett növelni, részben a béremelések, részben az energia- és a nyersanyagárak emelkedése miatt. A Méasz elnöke úgy összegzett: évente átlagosan 7-10 százalékkal emelkedtek az árak, ami azt jelenti, hogy néhány év alatt átlagosan 25-30 százalékkal drágultak az építőanyagok.