A munkaidő csökkentésével vagy a munkaviszony felfüggesztésével reagált a legtöbb nyugat- és észak-európai ország azért, hogy a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk miatt veszélybe került munkahelyeket megtartsák.
Ausztriában a munkaidő csökkentésének lehetőségében állapodtak meg a szociális partnerek. Az új rendszer bevezetése folyamatban van. Az akár nullára is lerövidíthető munkaidő lényege, hogy az így dolgozó alkalmazott arányaiban magasabb fizetést kap, mint amekkora összeg a ledolgozott órák szerint járna. Alapvetően a munkaadónak kell finanszíroznia a béreket, ám az állam is nyújt kompenzációt. A magán- és állami támogatás mértékét sávosan határozták meg: 1700 eurós, azaz közel 600 ezer forintnak megfelelő nettó kereset alatt 90 százalékban, 2685 eurós nettó bér fölött pedig nyolcvan százalékban.
Belgiumban a munkaviszony ideiglenes felfüggesztésének idejére megemelik az állami szervek az erre a jogviszonyra vonatkozó segély összegét. Az átlagos keresetkorlát 65 százalékának megfelelő járandóságot, 2735 eurónak megfelelő összeget öt százalékkal emelik. Ezt a kormány további napi 5,63 euróval megtoldja. A június 30-ig hozott intézkedést rengetegen kérelmezték, az elbírálásig mindenki egységesen 1450 eurót kap. A vállalkozások adókönnyítésekkel, a bírságok fizetési határidejének elhalasztásával vészelhetik át a gazdasági válságot. Az egyéni, családi vállalkozás megszüntetése esetén 1582 eurós támogatás jár, amennyiben a koronavírus miatt nem tudja folytatni tevékenységét a vállalkozó, 1614 eurót ítélhetnek meg neki.
Nem támogatják a hollandok a munkaidő lerövidítését, mivel az erre vonatkozó szabályok a munkaadóknak kedveznek. A munkavállalói képviseletek a rövidítés bevezetésekor a teljes bér kifizetését kérik, ám inkább a munkaviszony ideiglenes felfüggesztését és a máshol foglalkoztatást támogatnák, erős szociális védelem mellett. Hollandiában emellett olyan betegszabadságra vonatkozó szabályozást szeretnének, amely érdekeltté teszi az enyhébb tüneteket mutató munkavállalókat is az otthonmaradásban.
Az egyébként is magas munkanélküliség terhelte Franciaországban elsősorban az áprilistól tovább szigorodó segélyezési szabályok felfüggesztését várják. A reformok alapján kevesebb munkanélküli-segély járna rövidebb ideig.
A cél, hogy minél több állás megmaradhasson
Fotó: REUTERS/Rafael Marchante
A gazdagabb skandináv országok bőkezűbbek. Svédországban nincsenek az iskolákban, munkahelyeken a többi államhoz hasonlóan szigorú korlátozások, csak ajánlások, noha a vírus terjedése a svédeknél is egyre gyorsabb. A munkavállalókat a rövidített munkaidő védheti. A fizetés 60 százalékos munkaidő-csökkentés mellett is mindössze 7,5 százalékkal lehet kevesebb. A legtöbb egyezség az elbocsátással kapcsolatos megállapodások rugalmasságára vonatkozik. Az erős munkaadók és a szakszervezetek a bértárgyalásokat a koronavírus miatt október végéig nem kezdik meg.
Dániában is a munkaidő csökkentése kérhető, az állam 75 százalékos bérkompenzációt vállal, de legfeljebb 23 ezer korona összegig, azaz 1,1 millió forintig. A kompenzációt a vállalkozás kaphatja, ha munkavállalóinak a 30 százalékát el kellene küldenie, legkésőbb június 9-ig. A munkavállalónak öt nap szabadságot kötelező kiadni.
A mediterrán országokban a legrosszabb a helyzet. Spanyolországban a GDP húsz százalékának megfelelő összegből mentenék a gazdaságot és élesztenék fel az egészségügyet. A járulékcsökkentés mellett a távmunkát ösztönözné a kormány. Portugáliában pedig az okozza a legnagyobb gondot, hogy a szociális rendszerek modernizálását, az alapvető lakhatási, munkahelyvédelmi kérdéseket a 2008-as válság óta halogatták, a döntéshozatal pedig jelenleg is lassú. Olaszországban egyelőre a járvány példátlan pusztításával vannak elfoglalva a szociális partnerek.
A nyugati és a déli országokban a részmunkaidősök és az alkalmi munkavállalók nagy száma általános probléma, mivel a nekik járó segélyből nem vagy alig lehet megélni.
A közép-európai országokban a szociális partnerek az itthon már bevezetett lépéseknek szinte teljesen megfelelő intézkedéseket szeretnének. Csehországban a jelzálogkölcsönök törlesztését, míg a lengyelek az összes kölcsönt felfüggesztenék. A vállalatok támogatása mellett a közművek kikapcsolásának és az árak emelkedésének tilalma is fontos követelés, de megjelenik a bérkompenzáció ötlete is.
