A világháló legnagyobb közösségi oldala, a Facebook egyfelől rendkívüli népszerű, ezt többmilliárdos felhasználótábora igazolja. Másrészt viszont mára szinte egybeforrt a neve a gondatlan adatkezelés fogalmával is az erről szóló botrányai következtében. Az 512 milliárd dollárt érő, a világranglistán ezzel a hatodik helyet elfoglaló amerikai cég pozitív megítélésén az sem segít, hogy fejlesztéseit nem feltétlenül a felhasználói, sokkal inkább a hirdetői kedvére hajtja végre. Ugyanis ha egy szolgáltatás ingyenes, akkor valójában mi magunk, a felhasználók vagyunk az árucikkek.
A facebookozók adatait, fotóit, bejegyzéseit és úgy általában a felhasználói szokásokat algoritmus elemzi, az eredményeket pedig például a hirdetési mechanizmusaiban aknázza ki a kaliforniai vállalat. Egyértelműen látszik, hogy továbbra is ezek az adatok képezik majd a Facebook működésének az egyik pillérét (a hirdetésekre kifizetett összegek pedig egy másikat), a kérdés már csak az, hogy az ingyen beszolgáltatott információinkért mit kapunk cserébe a felhasználói élményen kívül.
Az egyik válasz az, hogy kutatásra fordítható összegeket. A Facebook mint vállalat megszületése utáni 11. évben, 2015-ben döntött úgy Mark Zuckerberg alapító és felesége, Priscilla Chan, hogy létrehoz egy alapítványt, amellyel mérsékelhetők a társadalmi egyenlőtlenségek az egészségügy, az oktatás, a tudományos kutatás és az energetika terén. A Chan Zuckerberg Initiative nehezebben elérhető céljai között szerepel a rák, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór gyógymódjának megtalálása, de ennél egyszerűbb, mégis szívmelengető programok is előfordulnak az alapítvány listáján. Februárban például a százezredik nélkülöző amerikai gyerek kapta meg a szemüvegét, miután az alapítvány felismerte, hogy a kicsik oktatása nemegyszer már ott megbicsaklik, hogy nem látják jól a táblát az iskolában.
Visszatérve a kutatásokra: Horváth Péter bioinformatikus szegedi csoportja is a Chan Zuckerberg Initiative támogatásával folytathatja a munkáját. Több, más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia a napokban. A kutatás célja az, hogy az élő szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének.
Az igazán értékes projektek megtalálják a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF
Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit. Egyre szélesebb körben elfogadott tény ugyanis, hogy a génjeinkben kódolt információk mellett a sejtek szintjén kifejeződő egyedi jellegek, a fenotípusok eltérései jól tükrözik a szervezet működésének hibáit. E dinamikus változások precíz elemzéséhez rendkívüli segítséget jelentenek a nagy érzékenységű mikroszkóprendszerek és azok összekapcsolása bonyolult informatikai feldolgozórendszerekkel. A kutatócsoport által kifejlesztett, folyamatosan tanuló intelligens szoftverek akár több milliárd sejt között is képesek felfedezni új fenotípusokat.
A mesterséges intelligencia forradalmi fejlődését jól szemlélteti egy közelmúltbeli bioinformatikai világverseny, amelyen közel négyezer csoport mérte össze tudását. A feladat egy olyan mikroszkópos képelemző szoftver fejlesztése volt, amely az algoritmus által még soha nem látott képeken is képes minden egyes sejtet megtalálni. Horváth Péter kutatócsoportja olyan programot készített, amelyben a mesterséges intelligencia mesterséges képeket állít elő, és ezek alapján egy másik mesterséges intelligenciát tanít meg képeken fellelhető sejtek felismerésére. A nucleAIzer szoftver alig néhány sejtet hagyott csak felfedezetlenül, és a legmagasabb pontszámot érte el. Ezt a módszert fejlesztik tovább az alapítvány által felkarolt Deep Visual Proteomics programban.
Az együttműködés rámutat arra, hogy az igazán értékes kutatások megtalálják a piaci alapú finanszírozást. A kutatóknak nem feltétlenül a kisebb-nagyobb állami pénzekkel kell számolniuk, hiszen napjainkban már könnyű nemzetközi együttműködést kialakítani. A vállalatok számára nélkülözhető összegek a megfelelő szándékkal a hátterükben megtalálják azt az utat, amelyen az emberiség hasznára válhatnak ahelyett, hogy egy újabb magánrepülő árának fedezeteként szolgálnának. Kérdés persze, hogy ezek a pénzek egyébként eljutottak volna-e a kutatókhoz vagy azokhoz a gyerekekhez, akiknek a szülei egy szemüveget sem tudnak kifizetni. Ahogyan az Egyesült Államok 26. elnöke, Theodore Roosevelt fogalmazott a Rockefeller Alapítvány létrejöttekor 1909-ben: „Nincs az mennyiségű jótékonyság a hatalmas összegek elköltésében, amely kompenzálná azt a helytelen módot, ahogyan a vagyont megszerezték.”
Ötmilliárd Dollár hűtlen adatkezelésért
Hatalmas pénzbüntetésnek néz elébe a Facebook: sajtóértesülések szerint az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pénteki döntése értelmében ötmilliárd dollárt (csaknem 1500 milliárd forintot) kell fizetnie. Az egyelőre az amerikai igazságügyi minisztérium jóváhagyására váró büntetést az váltotta ki, hogy a politikai tanácsadó Cambridge Analytica hozzájuthatott 87 millió Facebook-felhasználó részletes adataihoz. A brit gyökerű cég, az FTC állítása szerint az adatok elemzésével befolyásolta az internetes politikai marketinget úgy, hogy végül sikerre vitte Donald Trump elnök választási kampányát. A bizottság vizsgálata tavaly márciusban kezdődött. A BBC információit sem az FTC, sem a Facebook nem erősítette meg.
