Fellélegezhetnek az édesanyák

Biztonságosak a magyar bébiételek, ezt a világ egyik legszigorúbb szabályozása és a megszokottnál is gyakoribb ellenőrzés garantálja. Az elmúlt évek vizsgálatai egyetlen alkalommal sem találtak olyan, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszert, amelyik a megengedettnél nagyobb mértékben tartalmazott valamilyen idegen anyagot. Így attól sem kell tartani, hogy – a napokban nyilvánosságra került amerikai példához hasonlóan – nehézfémmel szennyezett termékek kerülhetnek forgalomba.

A Nébih havi rendszerességgel ellenőrzi, hogy milyen összetevők alkotják az itthon kapható bébiételeket Fotó: 123RF

A Nébih havi rendszerességgel ellenőrzi, hogy milyen összetevők alkotják az itthon kapható bébiételeket
Fotó: 123RF

Az amerikai kutatás eredményei valóban félelmetesek, a Nébih szakemberei szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy akkora a baj, mint amekkorának elsőre látszik. Az Egyesült Államokban ugyanis nem minden esetben létezik jogszabályi határérték az ételekben előforduló nehézfémek mennyiségére vonatkozóan. A tanulmányban is rögzítették például, hogy hiányoznak a mérgező nehézfémek, például az arzén és az ólom maximális biztonságos szintjére vonatkozó szövetségi szabványok.

– Bár az említett amerikai cikk írója szerint a gyártóknak arra kell törekedniük, hogy a bébiételekben ne forduljanak elő ilyen anyagok, ez irreális elvárás. A természetes szennyezőanyagok teljes kizárása szinte lehetetlen – mutatott rá kérdésünkre adott válaszában a Nébih.

Az ólom például a környezetünkben mindenütt megtalálható. A növények könnyen felszívják az ólomszennyeződést a talajból, amely így a növényeket elfogyasztó állatok és emberek szervezetébe is bejut. Az élelmiszer-feldolgozás során a levegőből is kerülhet ólomszennyezés az ételekbe. Az arzénvegyületek minden környezeti elemben előfordulnak, az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerülhetnek be. Higany a szennyezett levegőből eső formájában kerül az álló- és folyóvizekbe, az emberi szervezetre veszélyes vegyülete a vízből könnyen a halak szervezetébe jut.

Itthon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerekben található idegen anyagok megengedett mértékére, a csecsemőknek szánt termékekben pedig még ennél is alacsonyabbak a határértékek. A bébiételekre vonatkozóan az ólom-, kadmium- és óntartalomra konkrét határértékeket ír elő a rendelet, míg az arzén esetében az ételekhez használt rizs arzéntartalma szabályozott, a higanynál pedig egyes összetevőkre vonatkozó határértékeket rögzítettek.