Húsbavágó kérdések a britek kiválása után

Órákig, sőt, akár napokig is vesztegelhetnek a brit frisshús-készítmények a határon, mivel a brexit után bevezetett új rendszer óriási mértékű papírmunkát követel meg az exportőröktől. A brit vámhivatal számításai szerint az új procedúra plusz költségei a hétmilliárd fontot is elérhetik.

A kamionokat visszafordítják a Covid-tesztállomásokra a Csatorna-alagútnál Fotó: Reuters

Brit húsexportőrök állítják: a szigetország Európai Unióból való kiválása után bevezetett vámszabályok nem felelnek meg a céljuknak, mivel termékeik gyakran órákat, sőt akár napokat is vesztegelnek a határon.

A brit húsipari feldolgozók szövetsége (British Meat Processor Association) szerint még a legnagyobb gyakorlattal rendelkező exportőrök is küszködnek a jóval tetemesebb papírmunkát igénylő új rendszerrel – írja a BBC. A szövetség tájékoztatása szerint az unióba irányuló húsexport most mindössze a negyede annak, ami az évnek ebben a szakában általában jellemző. Egyre több uniós megrendelő dönt úgy, hogy elkezdenek más beszerzési forrás után nézni – egy nagy francia cég például Spanyolország és Írország területéről keres alternatívát.

– Az új rendszer alapvetően nem arra lett tervezve, hogy egy 24 órás, nagyon időérzékeny ellátási láncot kiszolgáljon, sokkal inkább arra, hogy fagyasztott árut mozgassanak a világ minden pontjára, a fagyasztott termékek esetében ugyanis némi késlekedés nem életbevágó kérdés – véli Nick Allen, a húsfeldolgozók szövetségének elnöke. Hiába szereznek idővel nagyobb gyakorlatot az importőrök a papírok kitöltésében, az új rendszer lényegében a “sötét középkorba való visszatérés”, és jó időbe telik majd, mire egy korszerű digitális rendszer lép a mostani helyébe.

Anglia Shropshire megyéjében tevékenykedik az a bárányhús-exportőr, aki azt nyilatkozta a BBC-nek: nem engedheti meg magának, hogy ne végezze el a tengernyi papírmunkát. Vállalkozása, az Euro Quality Lamb a húsok hetven százalékát az unióba exportálja, többek között Franciaországba, Németországba, Belgiumba és Portugáliába. Ami korábban egy olajozottan működő rendszer volt, az most tele lett homokszemekkel – fogalmazott.

Elmondása szerint eddig elég volt egy negyedóra a szükséges papírmunkák elvégzéséhez, most ez az időtartam három-négy órára nőtt minden egyes rakomány esetében. A francia oldalon pedig akár hat órát is állhatnak a kamionok, míg elvégzik a szükséges ellenőrzéseket.

– Mindez több időt és nagyobb költségeket jelent. Ráadásul a hús így jó egy nappal később kerül a párizsi piacokra – teszi hozzá a cég tulajdonosa.

Az uniós felvásárlók közül pedig páran már kezdik elveszíteni a türelmüket, és új beszerzési forrásokat latolgatnak. Ha spanyol vagy ír forrásból szerzik majd be az eddig az Egyesült Királyságból érkező friss húsárut, az katasztrofális hatással lehet a brit húsiparra – figyelmeztet a BBC cikke.

A kamionokat visszafordítják a Covid-tesztállomásokra a Csatorna-alagútnál
Fotó: Reuters

Az ashfordi nemzetközi rakomány-ellenőrző pontnál, amely a Csalagút angliai oldalon lévő bejáratának közelében található, valóban nem rózsás a helyzet. A BBC által megszólaltatott vámtisztviselő elmondása szerint kamionokkal zsúfolt az ellenőrzőpont környéke, az utakat lezárták, és a teherautókat visszaküldik egy olyan területre, ahol Covid-tesztállomásokat állítottak fel. A helyzet egyre rosszabb a vámos szerint. Évtizedes zökkenőmentes áruforgalom után az új rendszerben egyre több probléma kezd kiütközni. És bár azt a brit kormány is elismerte, hogy jelentős fennakadások várhatók az első időkben az áruforgalom területén, vannak problémák, amelyek – legalábbis most úgy tűnik – tartósan fennmaradhatnak – jegyzi meg a BBC cikke. A brit adó- és vámhivatal a vámköltségek nagyjából hétmilliárd font sterlinges (2800 milliárd forint) emelkedésével számol az új rendszer bevezetésével.