Irányt vált a román gazdaság?

A lakossági fogyasztás helyett a befektetésekre alapozná a gazdasági fellendítést az új román befektetési és gazdaságfellendítési terv, csak éppen az nem derül ki, honnan teremtenék elő a szükséges forrásokat. Az viszont igen, hogy elkezdődött a választási kampány.

Románia történelmében példátlanul magas összeget, több mint százmilliárd eurót szán az előirányzott projektek megvalósítására az Újjáépítjük Romániát nevű, július elsején nyilvánosságra hozott bukaresti terv. Az elsődleges célok között a vállalkozások újraindításához, versenyképességük növeléséhez szükséges támogatások biztosítása, új beruházások és vállalatok vonzása és bátorítása, a gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges eszközök megtalálása szerepel. A továbbiakban a tervezet kitér a szociális szférára is, ugyanakkor közlekedési, energetikai, egészségügyi, oktatásügyi infrastruktúra-fejlesztésre, helyi prioritásokra, mezőgazdasági fejlesztésre, valamint környezetvédelmi és sportberuházásokra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz.

Betudják a bértámogatást

A koronavírus-válsággal kapcsolatos rövid távú intézkedések között mintegy 2,5 milliárd euróval szándékoznak támogatni a kis- és középvállalkozások újraindítását célzó programokat, ezekben tételesen beruházásokra és forgótőke-teremtésre, a versenyképesség növelésére, digitalizálásra és innovációra fordítható segélyek szerepelnek. A dokumentum a gazdaságfellendítési programba sorolja azokat a június elején bevezetett munkahelymegőrző intézkedéseket, illetve bértámogatást is, amelyek a víruskrízisben kényszerszabadságra küldött alkalmazottak visszafogadásának, illetve az ötven év feletti vagy fiatal munkanélküliek alkalmazásának ösztönzését szolgálják.

Úton az uniós átlag felé

A dokumentum preambulumából természetesen nem maradt ki a megállapítás, miszerint Romániának a világjárvány által felszínre hozott sebezhető pontjai többségének eredete az előző kormányok hibás fejlesztési modelljében keresendő. Ezek kizárólag a lakossági fogyasztásra alapoztak, míg az új gazdaságfejlesztési modell a helyi tőke fejlesztése, a román vállalatok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság és közigazgatás digitális átalakítása révén a gazdaságot igyekszik felkészíteni az új technológiai forradalomra. Cél az is, hogy 2025-re Romániában az egy főre jutó hazai össztermék az EU-átlag 87 százalékát érje el.

Óvodáktól az öntözésig mindent ígérnek

Az „újjáépítés” keretében Ludovic Orban kormánya több ezer kilométernyi gyorsforgalmi út, tucatnyi korszerű regionális és megyei kórház, több száz óvoda, iskola és egyetemi kollégium megépítését helyezi kilátásba. A következő tíz év során 3400 kilométernyi autópálya építésére és 3000 kilométernyi vasútvonal korszerűsítésére 53,3 milliárd eurót fordítanának, további 7,2 milliárd eurót a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, ötmilliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére szánnának.

Befejeznék az erdélyi autópályát

A tervek erdélyi vonzatai között szerepel az észak-erdélyi autópálya befejezése a magyar–román határig, a Moldvába való átjárást megkönnyítő Marosvásárhely–Iași–Ungheni sztráda, a Gyalu–Kolozsvár–Apahida metropoliszövezeti körgyűrű kivitelezése is, de felbukkan a kolozsvári metró ügye is. A 2021 és 2027 között megépítendő három nagy regionális kórház közül az egyik Kolozsváron létesül.

A beruházások finanszírozására háromszázmillió euró induló tőkével létrehozzák a Román Beruházási Alapot és megalapítják a Nemzeti Fejlesztési Bankot. A kormányfő a hétvégéig adott haladékot a minisztériumoknak a programban szereplő célkitűzések megvalósításához szükséges jogszabálytervezetek kidolgozására. Ludovic Orban legkésőbb egy hónapon belül minden eszközt biztosítottnak akar látni a program gyakorlatba ültetéséhez.

Hiteltelen plágium?

Az első szakértői vélekedések igencsak kételkednek a tervek megvalósíthatóságában. Az előző kormánypárt, a szociáldemokraták máris plágiummal vádolták meg a liberálisokat, miszerint a gazdaságfellendítési terv nagy részét a PSD 2016-os választási programjából másolták. A Krónika című erdélyi napilapnak nyilatkozó Erdei Dolóczki István, a parlament költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a terv jelentős része papíron marad, a program hangzatosságát pedig az idén esedékes helyhatósági és törvényhozási választások közeledésének számlájára írja. „Összességében hiteltelen, komolytalan az Orban-kormány gazdaságfejlesztési csomagja” – fogalmazott a Szatmár megyei politikus.