Az ellenzéki országgyűlési képviselő azt kérdezte, ki a felelős azért, hogy az újonnan beszerzett Stadler KISS motorvonatok jelenleg használhatatlanok több magyarországi pályaszakaszon?
Cseresnyés Péter a parlament honlapján szerdán közzétett válaszában kiemelte, hogy az uniós forrásból megvalósuló projekt előkészítése során a MÁV Zrt. megvizsgálta a MÁV-Start Zrt. által megjelölt, lehetséges üzemeltetési területként szóba jövő 12 vasútvonal infrastruktúrájának megfelelőségét. A vizsgálat mindössze egyetlen infrastruktúra szűk keresztmetszetét tárta fel.
A Budapest Déli pályaudvar és Kelenföld közötti vonalszakaszon, a Kis-Gellért-hegyi alagútban – amelyet a Buda-Kanizsa vasútvonal részeként 1861. április 1-jén helyeztek üzemben és azóta többször átépítettek – a járművek ugyan elférnek, de a kocsi és a felsővezeték legközelebbi pontja között nincs meg az előírt távolság, az áthaladásuk így jelenleg nem biztosított – írja az ITM államtitkára.
Forgalmi és költség-haszon számítások alapján az eddig lehívott járművek a legforgalmasabb Budapest-Vác-Szob, és a Budapest-Cegléd-Szolnok elővárosi vasútvonalon közlekednek majd. A Kis-Gellért-hegyi alagutat magában foglaló viszonylaton a lehívott kontingens közlekedtetése egyelőre nem tervezett. Ha mégis ilyen döntés születik, akkor lehetőség van az emeletes motorvonatok kelenföldi indítására, vagy az alagút átalakítására, amelynek költsége a MÁV Zrt. becslése alapján 3,6-5,5 milliárd forint között alakulhat – írja válaszában Cseresnyés Péter államtitkár.
A MÁV-Start Zrt. 40 darab nagykapacitású, 600 férőhelyes elővárosi villamos motorvonat beszerzésére kötött keret-megállapodást a Magyarországon is gyártó telephellyel rendelkező Stadler Bussnang AG-val, a vasúttársaság ebből a keretből két eseti szerződés keretében eddig 19 járművet hívott le.
