Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
A PM kiemelte: a járvány második hullámának idején a legfontosabb cél a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása.
Szeptemberig a központi költségvetés 1841,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 13,3 milliárd forint többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 441,8 milliárd forint hiányt értek el.
Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 303,6 milliárd forintot tett ki.
A központi alrendszer kiadásai szeptember végéig 18 460,0 milliárd forintot tettek ki, 2612,6 milliárd forinttal, 16,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A kiadások közül az év első kilenc hónapjában kiemelkednek a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatások, 150,9 milliárd forint összegben. A járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések szeptember végéig 581,4 milliárd forintot igényeltek – közölte a PM.
A lakásépítés támogatására a kilenc hónapban 183,6 milliárd forintot költött a költségvetés, 55,7 milliárd forinttal többet, mint egy éve.
A családi támogatásokra 2020. szeptember végéig összesen 301,6 milliárd forintot fordított a kormány, mely 1,5 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakának a kifizetése.
A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 16 189,7 milliárd forintot tettek ki, az előző év azonos időszakához képest 645,9 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nőttek.
A személyi jövedelemadó bevételei 74,6 milliárd forinttal 1850,5 milliárd forintra nőttek, a társasági adóé 128,6 milliárd forinttal 304,3 milliárd forintra emelkedtek.
Általános forgalmi adóból viszont 65,7 milliárd forinttal kevesebb, 3259,5 milliárd forint gyarapította a költségvetést az első kilenc hónapban.
A központi költségvetés adóssága szeptember végéig 3812,7 milliárd forinttal, 33 494,7 milliárd forintra nőtt. A nettó forintkibocsátás 2652,3 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás pedig 634,8 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
A forint árfolyamának gyengülése az elmúlt év végéhez képest 520,2 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 617,5 milliárd forint nettó kamatkiadás 149 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Megugrott az államháztartási hiány az EU-ban és az euróövezetben is
Megugrott az államháztartási hiány és az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya is a második negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben a koronavírus-járvány következményeként.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön kiadott adatai szerint a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 11,6 százalékra nőtt az első negyedévben mért 2,5 százalékról. A 27 tagú unióban az első negyedévi 2,6 százalékról 11,4 százalékra kúszott fel a hiány.
Az adatok közlésének kezdete óta nem mértek ilyen meredek változást egyik negyedévről a másikra, és a második negyedévi hiány mértéke mindkét blokk esetében történelmi magasságot ért el. Ennek az az oka, hogy bár a bevételek az eurózónában és az unióban is majdnem 1 százalékponttal emelkedtek április-júniusban, a kiadások közel 10 százalékponttal nőttek a járvány elleni védekezésre és a gazdaság támogatására költött hatalmas összegek miatt.
Az államháztartás minden uniós tagállamban hiánnyal zárta a második negyedévet. A GDP-arányos deficit Lengyelországban volt a legmagasabb, 19,8 százalékkal, majd Ausztria következik 17,3 százalékkal és Szlovénia 15,8 százalékkal. A legjobb értékkel, 3,5 százalékos hiánnyal Dánia büszkélkedhet.
Meredeken emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is, ami az államadósság növekedésére és a bruttó hazai termék (GDP) csökkenésére vezethető vissza. Az euróövezetben az első negyedévi 86,3 százalékról 95,1 százalékra, az unió egészében pedig 79,4 százalékról 87,8 százalékra szökött fel az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a második negyedévben.
A második negyedév végén Görögország volt a legrosszabb helyzetben, a GDP 187,4 százalékára rúgott az államadósság. A sorban Olaszország következik 149,4 százalékkal, Portugália 126,1 százalékkal, Belgium 115,3 százalékkal, Franciaország 114,1 százalékkal, Ciprus 113,2 százalékkal és Spanyolország 110,1 százalékkal. A legkedvezőbb helyzetben Észtország volt 18,5 százalékkal, Bulgária 21,3 százalékkal és Luxembourg 23,8 százalékkal.
Magyarország államadóssága a második negyedév végén több mint 33 ezer 200 milliárd forint volt, ami a GDP 70,3 százalékának felelt meg. Az első negyedévben a GDP-arányos adósság több mint 1550 milliárd forinttal volt alacsonyabb, GDP-arányos mértéke 65,7 százalékra rúgott. Az államháztartási hiány 4,0 százalékról 9,0 százalékra kúszott fel a második negyedévben.
