KSH: Januárban nőtt a kivitel

Januárban az export euróban számított értéke 2,8 százalékkal, az importé 2,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A mérlegtöbblet 49 millió euróval, 433 millió euróra nőtt, ami a decemberi csökkenés után alig különbözik az októberi és novemberi összegtől – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly mindössze négy hónapban volt nagyobb az euróban számolt export növekedési üteme az importénál. 2019-ben 0,9 százalékpont volt a különbség az export 3,9 százalékos és az import 4,8 százalékos növekedése között.

A januári export értéke 9,232 milliárd euró volt, magasabb az előző két havi értéknél, de nem érte el a tavaly októberit, az import 8,799 milliárd euró volt, 1,372 milliárd euróval több az előző havinál, de 245 millió euróval kevesebb a novemberinél.

A kivitel 81 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, és a behozatal 73 százaléka onnan érkezett.

A külkereskedelmi termékforgalom januári részletes adatait április 1-én közli második becslése alapján a KSH.

KSH: 4,4 százalékkal nőttek az árak februárban

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról.

Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott.

Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője elmondta, az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt, leginkább a januári emelkedés húzta fel az árakat, de ez nem köthető egyértelműen a forint gyengüléséhez, az olajár emelkedése is szerepet játszott benne.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, amit a dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése okozott – mondta a KSH osztályvezetője. Így a dohányáruk a januárival megegyező 11,3 százalékkal drágultak, a szeszes italok pedig 3,5 százalékkal.

Az élelmiszereknél a 7,0 százalékos éves emelkedésben a sertéshús, illetve a feldolgozott termékek drágulása játszott leginkább szerepet, az áremelkedés kiindulópontja a termelésnek a kínai sertéspestis miatt bekövetkezett visszaesése volt.

Az élelmiszerek éves átlagos drágulásán belül a sertéshús ára 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbászé 21,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,0 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 10,3, ezen belül a friss gyümölcsöké 22,5 százalékkal a tejé 9,4, a kenyéré 7,6 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 9,5 százalékkal emelkedtek, de a telefon és internet csak 1,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól, 0,8 százalékkal.

Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 5,6, a párizsi, kolbászé 4,6, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 2,6, a csokoládé, kakaóé 2,4, a tejé 2,3 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 0,5, a szeszes italok, dohányárukért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, utóbbin belül a sör 1,0 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal csökkent.

A szezon végi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

Január-februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.