KSH: Tovább gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, élénkült a forgalom a júniusi 4,3 százalékos, illetve 5,2 százalékos növekedést követően – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élénkülést leginkább az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 4,5 százalékos növekedése okozta az előző havi 2,1 százalékos emelkedés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés volumene 5,0, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,0 százalékkal emelkedett – jelentette a KSH.

A nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 9,0 százalékkal nőttek a változatlan áron számolt és naptárhatással kiigazított eladások a júniusi 8,8 százalék után.

Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 10,8 százalékkal, a bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben az előző két hónapban tapasztalt visszaesés után 6,6 százalékkal nőtt a forgalom. Az átlagosnál alacsonyabb, 4,3 százalékos volt a gyógyszerek, a gyógyászati termékek és az illatszerek forgalmának növekedése és 3,9 százalékos bővülés volt a használtcikk üzletek eladásaiban. Még alacsonyabb, 3,0 százalékos volt az értékesített mennyiség emelkedése a könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzletekben, és a tavaly júliusi szinten stagnált a forgalom a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene az előző hónapokhoz hasonlóan, 38,7 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene a júniusi 7,4 százalékos növekedés után.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt, ami a legmagasabb havi összeg ebben az évben, és az ünnepi költekezést is magába foglaló tavaly decemberi érték után a második legnagyobb szám.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az év első hét hónapjában a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers és a kiigazított mutató szerint egyaránt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés volumene tavaly január-júliushoz mérve.

Elemzők: A béremelkedés megalapozza a kiskereskedelmi forgalom növekedését

Júliusban – két hónap szerényebb emelkedés után – ismét dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma, a kétszámjegyű béremelkedés a fogyasztás és a kiskereskedelem további tartós emelkedését vetíti előre, amivel a gazdasági növekedés (GDP) fontos húzóereje marad – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb jelentését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, élénkült a forgalom a júniusi 4,3 százalékos, illetve 5,2 százalékos növekedést követően.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy két hónap lassabb bővülést követően júliusban újra dinamikus növekedést mutatott a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A dinamikus bérnövekedés továbbra is elegendő forrást biztosít mind a megtakarítások, mind a fogyasztás növekedéséhez.

Júliusban egyedül az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma növekedett lassabb ütemben, mint a megelőző hónapban, ami a felfelé mozduló üzemanyagárak eredménye lehet. A nem-élelmiszer üzletek forgalmának 9 százalékos növekedése március óta a legjobb érték és elsősorban az iparcikkek, bútorok és műszaki cikkek értékesítése szárnyalt.

A szektor tehát kedvezően indította a harmadik negyedévet, ami mindenképp bizakodásra ad okot, hogy a belső tényezők továbbra is képesek lesznek húzni a magyar gazdaságot, még akkor is, ha a külső környezet tovább romlik.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számára nem jelent meglepetést, hogy a növekedés motorja a nem élelmiszerek iránti kereslet volt, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése régóta fontos szerepet játszik a kiskereskedelem alakulásában. Az elemző szerint a korábbi években, negyedévekben a foglalkoztatás bővülése és a nettó reálbérek emelkedése miatt nőtt a nem élelmiszerek forgalma, az idén viszont már a fogyasztási hitelek látható bővülése is nagy szerepet kap ebben. Egyelőre a fogyasztási hitelek állománya nem jelent rendszerszintű kockázatot, de hosszú távon a hitelből történő túlzott fogyasztás rizikóssá válhat – figyelmeztet Németh Dávid.

Nemzetközi szinten elbizonytalanodni látszik a lakosság. Ez pedig hatással lehet a magyar gazdaságra és az exportra, munkahelyeket is veszélyeztethet, ezen keresztül pedig áttételesen a magyar kiskereskedelem teljesítményére is hatással lehet.

A mostani kilátások szerint a kiskereskedelmi forgalom az idén 5,5 és 6 százalék közötti növekedést érhet el – tette hozzá az ING Bank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban ismét erőteljesen bővült, a májusi lassabb növekedés tehát átmenetinek bizonyult. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztás bővülése továbbra is a GDP-emelkedés egyik fő hajtóereje lehet. Az egyes üzlettípusokat vizsgálva látható az iparcikkek értékesítésének bővülése, míg az internetes áruházak forgalmának növekedése a kereskedelem folyamatos átrendeződésére utal. A lakosság kihasználja az árak könnyebb összehasonlíthatóságát, és ott vesz meg egy-egy nagyobb értékű terméket, ahol az a legolcsóbb. Az év egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom volumene 5 százalékot meghaladó ütemben bővülhet – prognosztizálta a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt számolta ki, hogy a 2015. évi havi átlaghoz képest 25,1 százalékkal, 2010-hez képest pedig 37,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Idén a reálbérek növekedése meghaladhatja a 6,5 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke idén 5,6 százalékra, jövőre 4 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalék után. Úgy látja, a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a kiskereskedelmi forgalmi adatok valamelyest meghaladta az általuk vártat, és az elemzői konszenzust. A belső fogyasztás területén erősen kezdett a harmadik negyedév, a lakossági fogyasztás ennek megfelelően az év második felében is a gazdasági növekedés meghatározó tényezője maradhat. Az okok változatlanok, a munkapiac feszessége nem csökken, a bérkiáramlás pedig egyelőre nem látszik lassulni. Emellett a bankok hitelezési aktivitása is várhatóan erős marad az év hátralévő részében. Várakozásuk szerint így 4,6 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) az MTI-hez szerdán eljuttatott kommentárja azt emelte ki, hogy tovább nő a magyar lakosság vásárlási kedve, júliusban a kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt. A kiskereskedelmi forgalom lendületes emelkedését a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének dinamikus bővülése alapozza meg, amelyben meghatározó tényező a foglalkoztatottság és a keresetek folyamatos növekedése. A családokat támogató kormányzati intézkedések és a tartósan növekvő lakossági hitelállomány a fogyasztás további emelkedését vetíti előre.