Szinte minden terményből kevesebbet takaríthattak be az idén a gazdálkodók, a korszerű ültetvények tulajdonosainak ugyanakkor lényegesen kisebb kiesést kellett elkönyvelniük, mint a régebbi gyümölcsöskertek esetében. A leginkább érezhető különbség az almánál és a meggynél jelentkezett.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: korszerű technológiával, öntözéssel, bizonyos jég- és fagyvédelemmel az idén is jó eredményt érhettek el a gazdálkodók. Ugyanakkor a mintegy kilencvenezer hektárnyi magyar gyümölcstermő területnek alig negyede, harmada felel meg ezeknek az elvárásoknak, az ültetvények fennmaradó része régi, gyenge minőségű.
– A megújuláshoz évente 10-12 ezer hektárt kellene újratelepíteni, azonban ennek nem látni esélyét. A Vidékfejlesztési program hatása is csupán szerény lehet. Az uniós pénzből finanszírozott beruházásoknak köszönhetően a következő egy-két évben 6000-6500 hektárnyi gyümölcsös újulhat meg
– mutatott rá az elnök.
Az ültetvények korszerűsítésére nagy szükség lenne. Míg a kajszibaracknál és a különböző dióféléknél bővülést látnak a szakemberek, a meggy, a cseresznye és az őszibarack termőterülete stagnál, az almánál csökkenés tapasztalható. Ez utóbbi a legnagyobb területen termesztett gyümölcs hazánkban, a 24-25 ezer hektárból azonban csupán hat-hétezer hektár mondható korszerűnek, míg a belföldi étkezési piacot hét-nyolcezer hektárnyi intenzív almaültetvény tudná megfelelően ellátni. A napokban befejeződik az almaszüret, az előzetes becslések szerint 450 ezer tonna került ki az ültetvényekből. Ez jóval elmarad a tavalyi 850 ezer tonnás rekordterméstől, de az átlagos 700-750 ezer tonnás mennyiséget is jócskán alulmúlja. A kiesés nem mindenhol jelentkezett egyformán.
– Akinek korszerű ültetvénye volt, és karbantartotta a gyümölcsösét, ott tíz százalék körüli volt a terméskiesés, míg az elhanyagoltabb, régebbi ültetvényeken a megszokotthoz képest 30-40, esetenként 50 százalékkal kevesebb gyümölcsöt szüretelhettek – emelte ki a Fruitveb elnöke. A teljes mennyiségből 150-160 ezer tonna lehet az étkezési minőségű gyümölcs, amiből fedezhető a hazai kereslet. A léalmánál tavaly alig tudtak 25 forintot kialkudni a termelők, az idén 35-40 forintot fizettek kilójáért a feldolgozók.
A meggytermés a vártnál kedvezőbb lett, a cseresznyéből viszont kevesebb került a rekeszekbe
Fotó: Teknős Miklós
A meggyért kimagaslóan jó árat adtak, ennek igazából csak a modern gyümölcsöskertek tulajdonosai örülhettek. A termés végül a vártnál jobb lett itthon – az előzetesen becsült 55 ezer tonna helyett 70-75 ezer tonna meggy kerülhetett le az ültetvényekről –, Európában lényegesen kevesebb meggyet takarítottak be. A tavalyi árak 120 és 150, míg az ideiek 220 és 250 forint között mozogtak.
– Az, aki korszerű technológiával dolgozott és nem érte nagyobb csapás az ültetvényét, kifejezetten jól járt ebben az évben – fogalmazott Ledó Ferenc.
Cseresznyéből ellenben kevesebb termett, ráadásul a korai és a középérésű fajtáknál éppen akkor jöttek a nagy esők, amikor elkezdett érni, ezért minőségi problémák is adódtak. Míg egy átlagos évben 15-16 ezer tonna cseresznye kerül ki a hazai ültetvényekről, az idén a tízezer tonnát sem érte el a termés. Az árak ennek ellenére nem voltak magasabbak, mivel Európában összességében nem volt hiány cseresznyéből.
Kajsziból és őszibarackból is viszonylag jó volt az idei termés, az árak is elfogadhatók voltak. A szilva esetében ugyanakkor kénytelenek veszteséget elkönyvelni a gazdálkodók, a szezon kezdetét kivéve ugyanis nagyon alacsony áron kelt el az étkezési piacra szánt gyümölcs. Németországban rekordtermés volt szilvából, így a magyar árura nem tartottak igényt a gyümölcs legfontosabb exportpiacán, s ami kijutott, azt is nagyon olcsón vették át a felvásárlók. A diótermés közepes volt, a kisebb fagykárok mellett a dióburokfúró légy okozott gondot a termesztőknek, a Dunántúlon jelentős mennyiség esett a kártevő áldozatául.
