Mentőöv a LOT-nak, a Wizz Air betörne a résbe

Bajban van a lengyel nemzeti légitársaság: bevétele nincs, ám a személyzet bérét és a repülők lízingdíját fizetnie kell. Az EU engedélyezhetné az állami mentőcsomagot, ha nem lenne a LOT-nak egy lezáratlan átszervezési programja. A Wizz Air árgus szemekkel figyeli a szabályok betartását, szerintük a LOT nem éli túl a válságot.

Az egykori Malév helyzetében találhatja magát a sokkal nagyobb piacon működő lengyel nemzeti légitársaság. Mivel bevételei nincsenek, a működési költségei pedig jelentősek, állami mentőcsomagra szorul. Az Európai Unió bizonyos kikötésekkel hozzá is járul, hogy a pandémia miatti helyzetben rendkívüli segítséget kapjanak a légitársaságok. A LOT azonban 2012-ben már kapott kétszázmillió euró értékű állami támogatást azzal a megkötéssel, hogy tíz éven belül nem kér újabbat. A lengyel kormány eltökélte, hogy kimenti a céget, azonban ennek komoly versenyjogi akadályai lehetnek. Ezért – vésztartalékként – előkészítettek egy második forgatókönyvet is: ha a LOT csődbe menne, másnap indítanak egy új LOT-ot.

A megoldás nem ismeretlen a légi közlekedésben. A svájci nemzeti légitársaság 2002. március 31-én csődbe ment, április 1-jén az egyik leányvállalata átnevezte magát Swiss Internatio­nal Air Linesra, és átvette a Swissair útvonalainak, repülőgépeinek és személyzetének nagy részét. Ma a Swiss­air a német Lufthansa-csoport tagja. A napokban a hasonló cipőben járó ­Alitalia menedzsmentje javasolta, hogy hozzanak létre egy jó és egy rossz ­Alitaliát: az elsőbe a gépeket, a leszállási jogokat és a személyzetet tennék, a másikba, a rosszba az adósságokat. A Malév leállása idején a magyar kormány kidolgozott egy hasonló forgatókönyvet, már előkészületben állt az új Malév, azonban az utolsó pillanatban ejtették a tervet.

A kép illusztráció

A lengyel sajtóban tényként kezelik az új LOT Polish Airlines SA társaság létrehozását, amely a PLL LOT SA helyére léphetne. A LOT-nak azonban nemcsak a hitelezőkkel és az ­uniós döntéshozókkal kell megküzdenie, hanem a versenytársakkal is. Varsóban komoly pozíciókkal rendelkezik a Wizz Air, amelynek vezetője, Váradi József nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy a piacról minél előbb ki kell hullaniuk a gazdaságosan nem üzemeltethető légi fuvarozóknak. A vezérigazgató nem a levegőbe beszél, hiszen többek közt éppen ő kezdeményezte a Malév versenyjogi vizsgálatát az Európai Bizottság előtt 2012-ben. Miközben a hagyományos cégek a járvány miatt kialakult válsághelyzetben sorra állami mentőcsomagokért fordultak kormányukhoz, addig a Ryanair és a Wizz Air jelentős készpénztartalékkal rendelkezik. Váradi József többször nyilatkozta, hogy lehetőségként tekint a válságra, amikor a biztos lábakon álló cége betörhet azokba a piaci résekbe, amelyeket a bajba kerülő versenytársak szabadon hagynak.

Váradi József éppen a helyi sajtóban nyilatkozott arról, hogy a nemzeti légitársaság nem fogja túlélni a válságot. A lengyel kormány hiába pumpál nagyon sok pénzt a LOT-ba, abból semmi jó nem származik majd, mert Váradi szerint az rosszul vezetett vállalkozás. A Wizz Air vezérének markáns véleménye van a globális légi közlekedési ­piacról is. Úgy véli, hogy a jelenlegi válság következtében a világ összes légitársaságának egyharmada tönkremegy.