Nagy István hangsúlyozta, hogy a két nemzeti parkban a szakemberek közösen dolgoznak azon, hogy a Fertő és a Hanság vidékének biológiai sokfélesége gyarapodjon, segítsék a helyben élők boldogulását és bejárhatóvá, megtekinthetővé tegyék a látogatók számára a parkok területét.
Kitért arra is, hogy a közös természetvédelmi, ökoturisztikai- és környezeti nevelési programok eredményeként több tízmillió euró szolgálta a feladatok ellátását. A magyar kormány pedig további, mintegy tízmilliárd forint hazai és európai uniós forrást fordított az elmúlt 25 évben a Fertő-Hanság Nemzeti Park fejlesztésére.
Hozzátette, hogy ezek a programok jelenleg is folynak, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, közel 2,5 milliárd forint értékben.
Az elmúlt negyed században az élőhelyvédelmi és fajvédelmi programoknak köszönhetően megháromszorozódott a Fertő nádasában fészkelő, fokozottan védett nagykócsag állománya, újra fészkel a veszélyeztetett státuszú parlagi sas, növekvő állománya van a rétisasnak és stabilizálódott a kipusztulással fenyegetett rákosi vipera állománya – mondta a miniszter. Közös kerékpárutak, látogatóközpontok, tanösvények, madármegfigyelő kilátók működnek, és évente több ezer gyermek vesz részt a környezeti nevelési programokban – sorolta Nagy István.
Maria Patek, az osztrák szövetségi fenntarthatósági és turisztikai minisztérium erdőgazdálkodási és fenntarthatósági szekcióvezetője arról beszélt, hogy a két nemzeti park kiválóan áll a közös kihívások elé, számos közös, európai uniós támogatással is működő programot hajtott végre.
Barcza Attila a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park megkerülhetetlen térségfejlesztési tényezővé vált. A kormány azon dolgozik, hogy a migráció ne jusson e arra a szintre, hogy vissza kelljen állítani a belső határellenőrzéseket az Európai Unió országaiban – emelte ki.
A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1994-ben alapították meg, miután a Hansági Tájvédelmi Körzetet hozzá kapcsolaták a Fertő-tó Nemzeti Parkhoz. Az osztrák nemzeti parkkal közös megnyitót 1994. augusztus 24-én tartották.
A Fertő-tájat 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, 1989-ben a Ramsari Egyezmény vadvizei közé került, 2001-ben pedig felkerült az UNESCO világörökségi területei közé.
