Az idei év nagyjából úgy kezdődött, mint az előzőek: mutatkozott egy kis lassulás a világgazdaságban, ami több éves fellendülés után teljesen érthető folyamat, ugyanakkor a magyar gazdaság lendülete még kitartott, magas növekedésű évre számíthattunk. A tőzsdék szárnyaltak, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) különösen jól teljesített: a BUX-index elsősorban az OTP teljesítményének köszönhetően új történelmi csúcsot ért el és 46 ezer pontig emelkedett (érdekességképpen: induló értéke csaknem harminc évvel ezelőtt ezer pont volt).
A koronavírus januárban még távoli, csak Kínát és néhány ázsiai kikötőt érintő problémának tűnt, így még februárban is szárnyaltak a tőzsdék, azonban amikor Olaszország északi részén is kitört a járvány, már gyülekeztek a viharfelhők a piacokon is. Innen már csak rövid idő volt, amíg nyilvánvalóvá vált: világjárványról van szó, eddig soha nem látott kórokozóval. Erre aztán érthető módon összeomlottak a tőzsdék: a főbb piacok nagyjából 35 százalékkal zuhantak márciusban.
Az amerikai számok néhány hónap után érték el ismét a tavaszi szintet
Fotó: Reuters/Brendan McDermid
A kormányok és a jegybankok reakciója meglepően gyors volt: felmérve a várható gazdasági hatásokat, azonnal monetáris és fiskális élénkítésbe kezdtek.
Mindezen lépések közül különösen nagy pénzkibocsátáshoz vezetett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntése, miszerint korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett. A soha nem látott pénzmennyiség azonnal megfordította a tőzsdék irányát: még márciusban heves emelkedés kezdődött, amelyet az amerikai indexek vezettek.
Érthető módon nem minden szektor vett részt az emelkedésben: a járvány és a megfékezésére bevezetett korlátozások által érintett szektorok (olajipar, turisztikai cégek, légitársaságok, bankok) továbbra is gyengélkedtek, ám a korábban is jól teljesítő technológiai szektor még nyert is a kényszerű bezártság miatt termékei és szolgáltatásai iránt növekvő kereslettel, így árfolyamuk igen gyors emelkedésbe kezdett. Ezek a cégek óriásira nőttek, így a részesedésük megnőtt a főbb indexekben, ez pedig az indexek gyors emelkedését hozta a gyengélkedő szektorok ellenére.
Az amerikai indexek néhány hónap után elérték járvány előtti szintjüket, majd ősszel újabb és újabb történelmi csúcsokra emelkedtek. Az európaiak csak közelítették a korábbi tetőket (itt kisebb a technológiai szektor szerepe), ugyanakkor a hazai tőzsde, amely egészen őszig gyengélkedett, novemberben hirtelen szárnyalni kezdett, és a BUX-index decemberre el is érte a járvány előtti szintet 42 ezer pontos értékkel, ahol már csak tíz százalékkal maradt el mindenkori csúcsától.
Így az a látszólagos ellentmondás állt elő, hogy miközben a koronavírus-járvány második szakasza Európa-szerte és az Egyesült Államokban egyaránt tombol, jelentős gazdasági visszaesést okozva, a tőzsdék csúcsaikon vagy azok közelében vannak. Az ellentmondás a soha nem látott mennyiségű fedezetlen pénznek köszönhető, amely nem a termékek és fogyasztások piacán okoz inflációt, hanem a befektetési eszközökben, mindenekelőtt a részvénypiacokon.
Mindemellett az év utolsó két hónapjában megjelentek a hatékony vakcinák, sőt egyes helyeken meg is kezdődött az oltás, így most már a befektetők abban reménykednek, hogy jövőre megszabadulunk a járványtól. Ezt mutatja, hogy az eddig a járvány miatt gyengélkedő szektorok részvényei is emelkedni kezdtek.
