Úgy tűnik, jól fogja zárni az évet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), pedig hosszú hónapokon át gyengélkedtek a részvények. A BUX 42 ezer pontos értékre kapaszkodott fel, ami csak tíz százalékkal marad el a mindenkori csúcstól, melyet közvetlenül a járvány előtt, az év elején ért el az index.
A BUX épp újabb csúcstámadásra indult február végén, amikor kiderült, hogy az addig csak elszigeteltnek tűnő jelenségből globális járvány lesz. Ekkor világszerte zuhanni kezdtek az árak, a pánik semmit nem kímélt, így 46 ezer pontos magasságból néhány hét alatt harmincezer pont alá zuhant az index. A vezető részvények közül a legnagyobb veszteséget az OTP szenvedte el: 16 ezerről nyolcezer forintra, azaz felére esett, miközben a Mol 2600-ról 1500 forintig zuhant (hozzá kell tenni, hogy a Mol régebben járt háromezer forint fölött is, így a mindenkori csúcshoz képest még nagyobb is volt az értékvesztés, mint ötven százalék).
A Richter 7000 forintról 5300 forintig esett, így megúszta 25 százalékos értékvesztéssel, amit aztán igen gyorsan, néhány hét alatt le is dolgozott, miután kiderült, hogy a gyógyszercéget összességében nem érinti rosszul a járvány: átmenetileg ugyan nehézkesebb lett a gyártás és a szállítás, de ezt kompenzálta a növekvő árbevétel, miután a cég termékei a vártnál jobban fogytak. Valamivel több mint húsz százalékkal esett a Telekom (460-ról 340 forintig), és az esés felét ugyan hamar ledolgozta, a továbbiakban tartósan gyengélkedni kezdett.
A tőzsdeindexek világszerte hamar magukhoz tértek, annak ellenére, hogy a járvány már az év első felében komoly gazdasági visszaesést okozott a legtöbb országban. Az emelkedésben nem minden ágazat vett részt: a technológiai cégek kiemelkedően teljesítettek, de például a bankok vagy az olajszektor gyengék maradtak, nem is beszélve a légitársaságokról. Miután a BÉT két vezető cége, az OTP és a Mol a gyengélkedő szektorokhoz tartozott, a BUX nem tudott tartósan talpra állni: májusra ugyan felkapaszkodott 38 ezer pontig, onnan azonban visszacsúszott 32 ezerig.
