Nagyot zuhantak a tőzsdék a héten

Tízszázalékos esést hoztak az elmúlt napok a legtöbb tőzsdeindexnél: látszólag világvége hangulat uralkodott a piacokon. Ha azonban jobban megnézzük a számokat, a hosszútávú emelkedő trend érintetlen.

A világ főbb részvénypiacai több nap is 3-4 százalékot estek, a héten sok esetben több mint 10 százalékkal kerültek lejjebb a mértékadó indexek, köztük német DAX (13 500 pontról 12 000 alá) vagy akár a hazai BUX, amely múlt héten még 46 ezer ponton is járt, tegnap már 41 ezer alatti értéke is volt.

A szokatlan zuhanás okaként szinte mindenki természetesnek veszi, hogy a koronavírust említik, ugyanakkor látni kell, hogy az előző hetekben, amikor már ugyancsak komoly gondot okozott a járvány mindenekelőtt Kínában, még vég nélkül emelkedtek a részvényárak, minden nap új csúcsot döntöttek ugyanazok az indexek, akkor a befektetők számára nem létezett rossz hír.

Különösen érdekes volt, hogy amint ezt korábban megírtuk, néhány részvény hónapok, hetek, esetleg napok alatt emelkedett többszörösére, ami a klasszikus tőzsdei mániaszakaszok tipikus jellemzője. A Tesla, amely hirtelen 300-ról 900 dollárra emelkedett, négy nap alatt 680 dollárig zuhant vissza, a Virgin Galactic pedig, amely a Tesla nyomában szárnyalt, csak a csütörtöki napon 23,5 százalékkal került lejjebb.

Klasszikusan nagyra fújt tőzsdei lufi pukkadását láttuk tehát, a kérdés az, hogy ha ezt törvényszerűnek tekintjük a korábbi emelkedés után, hol van az a szint, amikor már ennél rosszabb a helyzet, amikor már valóban valami komolyabb problémára utalnak a folyamatok?

A tőzsdei trendek jellemzően nem egyenletesek: hullámzás mellett zajlanak. Ahogy André Kostolany, a magyar származású tőzsdeguru írta: a tőzsde olyan, mint a kutyáját sétáltató ember. Mindketten ugyanoda jutnak el, csak a kutya sokkal nagyobb távot tesz meg, miután előre-hátra futkos közben. Nos, a 2008-as válság óta tartó rekordhosszúságú emelkedő trendet többször is nagy visszaesések tarkították. Ezeket azonban mindig megnyugvás, majd emelkedés követte, és úgy lett újra is újra egyértelmű a hosszú távú emelkedő trend, hogy az indexek pár hónap vagy legfeljebb egy-két év után újabb csúcsokat értek el, emellett a visszaesések során elért mélypontok is egyre magasabbra kerültek.

Ha ez alapján akarjuk meghatározni, meddig nincs komolyabb baj, célszerűen az utolsó nagy mélypontot kell figyelembe venni, ami 2018 végén volt. A legfontosabb index, az amerikai S&P 500 mélypontja akkor kevéssel 2400 pont alatt volt, most viszont 3000 pont körül vagyunk, immár 10 százalék esés után. Az index tehát még innen több, mint 20 százalékot eshet, amíg törik a trend. A német DAX 10 400 ponton érte el mélypontját tavalyelőtt decemberben: ez a mostani szintekről még közel 15 százalék lenne.

Ne hagyjuk ki a BUX-ot se: a hazai index esetében azonban kissé előbb volt a mélypont, 2018 nyarán, 35 ezer ponton. Addig is bő tér nyílna még lefelé, a trend ebben az esetben sincs veszélyben, ugyanakkor a BUX esetében annyiban speciális a helyzet, hogy döntő részben 3 részvény: az OTP, a Mol és a Richter határozza meg az indexet. Az OTP és a Richter múlt héten még csúcsközelben volt, ellenben a Mol már hosszabb ideje gyengélkedik, tekintettel arra, hogy az olajipari cégek általában is rosszult teljesítettek az elmúlt időszakban,

A szintek tehát adottak, viszont még igen messze vannak. Sokat kellene még esni a részvényáraknak ahhoz, hogy az emelkedő trend töréséről beszélhessünk. Addig lehet bármilyen ijesztő a napi helyzet, lehet 2008 óta legrosszabb évet emlegetni: csak a már nagyon időszerű korrekció zajlik, a 11 éves emelkedő trend, tőzsdei zsargonban bikapiac, töretlen.