Óvatosan lendítenének a termelésen az olajhatalmak

Túl a legnehezebb fél éven már terítéken van az olajtermelés fellendítése, ám kényes az egyensúly. Ha felpörgetik a fúrótornyokat, és közben ismét végigsöpör a világon a koronavírus, megint bezuhanhat a nyersanyag ára. Igaz, sok helyen még a járvány első hulláma sem ért véget.

2020. 07. 23. 10:48
An oil worker walks towards a drill rig after placing ground monitoring equipment in the vicinity of the underground horizontal drill in Loving County
Ahol számítanak a belső kereslet növekedésére, optimistán készülnek a második fél évre Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Abban a reményben kezdődött az olajpiacok számára az idei második fél év, hogy a legrosszabb időszaknak már vége. Látszik is a gazdasági helyrerázódása világszerte, főként a mobilitás élénkülése okán, ám a fellendülés adta optimizmust az új koronavírus rendületlen terjedése, aminek nyomán több régióban, főként Észak- és Dél-Amerikában ismét lezárásokról döntöttek. Ennek ellenére az észak-amerikai WTI és az európai Brent olajfajta jegyzés­ára is kifejezetten stabil, hordónkénti negyven dollár körül mozgott az elmúlt hetekben, a határidős piacokon pedig arra számítanak, hogy az év első felére jellemző kínálati többlet a második fél évben hiányba csap át – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) júliusi elemzésében. A szervezet úgy látja, hogy az idén az átlagos napi olajigény 92,1 millió hordó lesz, ami 7,9 millióval kevesebb a tavalyi értéknél, és még jövőre is 2,6 millióval marad majd el a 2019-es fogyasztástól.

A fenti számok tükrében figyelemre méltó, hogy az előrejelzések szerint az év második felében már növekedhet a kitermelés mind az Egyesült Államokban, mind a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének országaiban és szövetségeseiknél (OPEC+). Napi 13,7 millió hordóval kevesebb olajat hoztak felszínre világszerte júniusban, mint áprilisban, ezzel az OPEC+ termelés-visszafogásáról szóló megállapodását nyolc százalékkal túlteljesítették, és közel három évtizedes mélypontra került a csoport kibocsátása. Elsősorban Szaúd-­Arábia miatt, amely a vártnál többel, napi egymillió hordóval csökkentette termelését, de majdnem ugyanennyivel mérséklődött az OPEC-en kívüli USA felhozatala.

Ahol számítanak a belső kereslet növekedésére, optimistán készülnek a második fél évre
Fotó: Reuters

Az egyezség azért született meg májusban, hogy megfékezzék a járvány okozta olajárzuhanást. Az olajországok azt vállalták, hogy napi 9,7 millió hordóval kevesebbet hoznak fel, de a visszafogás mértéke napi 7,7 millió hordóra csökken decemberig. A megállapodás pillanatában a második félévi enyhítés mellett azzal érveltek a tagállamok, hogy fokozatosan felépülhet a világgazdaság, vagyis egyre több olajra lehet szükség. Igaz, azzal is számolnak, hogy a piacok újbóli kiegyensúlyozása kihívás lesz a járvány várható második hulláma alatt. Az OPEC+ tehát felkészült arra, hogy augusztustól napi kétmillió hordóval növelje termelését, emellett Líbia egymaga 0,9 millió hordóval hozna fel több olajat az év végén, mint most.

Egyes piaci szereplők úgy látják, hogy egy esetleges második hullám nem rengetné meg a piacot annyira, mint az első. Ennek egyik oka az, hogy az egyes államok felkészültebben várhatnák az újabb krízist, Kína például sokkal szigorúbban járna el ez esetben a járványügyi terve alapján, mint tavasszal. Az időközben felgyűlt tapasztalat világszerte nagyban segítené a kormányokat a megfelelő döntések meghozatalában, és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a kutatók folyamatosan dolgoznak a vírus ellenszerének kifejlesztésén, és már biztató hírek is vannak ez ügyben – áll az Oilprice.com felvetései között.

Az optimisták között van Szaúd-Arábia és Oroszország is: már július végétől fél-félmillió hordóval több olajat termelnének naponta, a többletet mindkét államban a belső fogyasztás szívná fel, ahogyan újraindul a járvány ­miatt leállt gazdaságuk. Érdemes jól számolniuk, hiszen ha a belpiacuk mégsem használná fel a többletet, és közben a többi ország is csak egy kicsivel többet termelne az indokoltnál, az ismét megbillentheti az egyensúlyt, ismét bőven negyven dollár alá eshet az olaj ára. Márpedig éppen Szaúd-Arábia jelezte a minap, hogy nem elégedett ezzel az árszinttel, mert hosszú távon nem szolgálja az iparág fenntarthatóságát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.