A külügyminiszter megköszönte Takeucsi Kacuhikónak és a Densónak a hazánkba fektetett bizalmat, melynek köszönhetően Magyarország bizonyíthatta, hogy világszínvonalú termékeket képes előállítani.
Köszöntőjében a miniszter hangsúlyozta: a világgazdaság és a világpolitika soha olyan gyorsan és mélyrehatóan még nem változott, mint most, s ezeknek a változásoknak a tempóját legalább annyira diktálják Keletről, mint Nyugatról. A Kelet szerepe ráadásul az elmúlt években egyre növekedett a világgazdasági és világpolitikai változások alakításában. Míg globálisan néhány évvel ezelőtt a beruházások mintegy 70 százaléka Nyugatról érkezett, mára ez 40 százalékra csökkent, a Keletről származó beruházások pedig meghaladták a nyugatiak mértékét.
Szijjártó Péter szerint a nagy keleti beruházók szerepe a magyar gazdaságban is egyre nő. Hazánkban az elmúlt négy év során a Keletről érkező beruházások 22 százalékkal növekedtek – mondta. A magyarokat korábban gyakran emlegették úgy, mint a legkeletibb nyugatiak, illetve a legnyugatibb keletiek – fogalmazott a tárcavezető.
Kifejtette: ez a minősítés régen lenézésről árulkodott, mára azonban dicséretnek számít, hiszen a világ gazdaságát átalakító, és a siker zálogának számító legújabb technológiák szintén egyre nagyobb mértékben származnak Keletről.
A miniszter rámutatott: Magyarország a keleti nyitás politikáján keresztül kapcsolódott be a keleti beruházásokért és technológiáért folytatott versenybe. A Densóról szólva elmondta: a világ harmadik legnagyobb autóipari beszállítójaként a legmodernebb technológiát hozta el Magyarországra. A cég nélkül a magyar autóipar nem tudta volna elfoglalni vezető pozícióját Európában – húzta alá.
Takeucsi Kacuhiko nagy megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést, beszédében pedig felidézte azt, hogy mennyit fejlődött Székesfehérvár és Magyarország azóta, hogy a Denso 22 éve megalapította ott leányvállalatát. Megköszönte továbbá a magyar kormány aktív támogatását a gyár bővítésében.
A Denso Gyártó Magyarország Kft.-t 1997-ben alapították Székesfehérváron, Takeucsi pedig a vállalat japán központjában azóta felel a cég magyarországi tevékenységéért, aktívan támogatva a gyár bővülését. A cég mára a legtöbb, több mint 4000 munkavállalót foglalkoztató, volumenét tekintve az egyik legnagyobb japán beruházó lett Magyarországon. Az autóipari tevékenységen és gyártáson túl aktív szerepet tölt be Székesfehérvár és a térség fejlesztésében, egyebek mellett az oktatás támogatásán és a duális képzési rendszeren keresztül.
A magyar-japán kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most
A Magyarország és Japán közötti, 150 éves múltra visszatekintő diplomáciai kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most – nyilatkozta az MTI-nek telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tokióból.
Magyarország a gazdaság és kereskedelem, a politika és a kultúra, valamint az oktatás területein is minden idők legjobb kapcsolatát ápolja a világ harmadik legnagyobb gazdaságával – fogalmazott a magyar külügyi tárca vezetője azt követően, hogy találkozott Tosimicu Motegi japán külügyminiszterrel.
Szijjártó Péter elmondta: a japán vállalatok a legmodernebb technológiát hozzák Magyarországra, ezzel segítve a magyar gazdaság további növekedését és új dimenzióba lépését. Emlékeztetett: ma Magyarországon 170 japán vállalat működik, amelyek 33 ezer embert foglalkoztatnak. Különösen az autóipar területén töltenek be fontos szerepet – tette hozzá, kiemelve a Suzuki, a világ harmadik legnagyobb autóipari vállalatának számító Denso, illetve a világ egyik legnagyobb gumiabroncs vállalataként ismert Bridgestone magyarországi leányvállalatait.
A magyar külügyminiszter aláhúzta: a Magyarországon működő japán vállalatok folyamatos fejlesztéseikkel és beruházásaikkal mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszú távon is legalább 2 százalékkal meghaladja az Európai Unió átlagos növekedését.
A két ország közötti oktatási együttműködés sikerét bizonyítja, hogy ma több mint 600 japán fiatal tanul magyar egyetemeken, közülük mintegy négyszázan orvostudományi képzésben vesznek részt – mutatott rá.
A miniszter a kulturális együttműködésről szólva említést tett arról, hogy az év végén magyar kulturális intézet nyílik Tokióban, amely lehetőséget biztosít majd a magyar kultúrában rejlő erőforrások további kiaknázására a két ország kapcsolatainak fejlesztése érdekében.
A külügyminiszter bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök december 5-én és 6-án Tokióba látogat, ahol a politikai, gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztéséről tárgyal majd.
