Már várta a piac az első lakást vásárlók helyzetének könnyítését

Időszerű az elsőlakás-vásárlók helyzetének könnyítése a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Főleg a nagyvárosokban nehéz megszerezniük első otthonukat, ám ha könnyítést kapnak, az tulajdonképpen az egész ingatlanpiacra jó hatással lesz.

Illusztráció Fotó: Szabad Föld / Kállai Márton

Az elsőlakás-vásárlóknak is segítséget kíván nyújtani a kormány. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a háromszázalékos kedvezményes hitelről szóló bejelentés kapcsán elmondta, 2015 és 2023 között az ingatlanárak három és félszereződtek, ami azt is jelenti, hogy az elsőlakás-vásárlók számára emelkedett az a küszöb, amivel beléphetnek az ingatlanpiacra. Példával érzékeltetve egy legfeljebb 45 négyzetméteres garzonlakás átlagára Budapesten 50-55 millió forint, egy panellakás is közel ötven, a külső, elsősorban dél-pesti kerületekben is negyvenmillió forint körül van. A szakértő szerint önmagában ez nem kiugróan magas, ám a vevők jövedelmi helyzetéhez mérten bőven nem alacsony.

Az elsőlakás-vásárlók többsége használt társasházi lakást keres, továbbköltözni pedig könnyebb, mint az első saját tulajdont megszerezni
Fotó: Vémi Zoltán

Ha csupán piaci alapon a legolcsóbb lakáshitel-ajánlatot nézzük, tízmillió forint önrész mellé közel háromszázezer forintos törlesztőrészlet társul húszéves futamidővel. Át is lépi ezt az összeget akkor, ha az elsőlakás-vásárló abba a körbe tartozik, aki tíz százalék önerő mellett vásárolhat ingatlant.

A jövedelmek aránya itt lép be tényezőként, hiszen a fiatalok bére főleg a szenior munkavállalókhoz képest alacsonyabb, ahogyan a gyakorlati évek száma is kevesebb, kisebb jövedelem mellett lépnek be az ingatlanpiacra és folyamodnak hitelért.

Beszédes adat a szakértő szerint, hogy négyötödük – a panelokat is beleszámítva – nagyvárosi társasházi lakást vásárol a KSH statisztikái alapján. A községekben 95 százalékban családi házat vesznek. Ez a településszerkezetből is ered, van, ahol nincsenek emeletes társasházak, valamint a kisebb településeken a négyzetméterárak alacsonyabbak, az ingatlanok alapterülete pedig nagyobb.

Az igazi kihívás a fővárosban és a megyeszékhelyeken éri a legfeljebb 35-40 éves elsőlakás-vásárlókat, hiszen Debrecen, Győr, Székesfehérvár vagy akár még Eger is azok közé tartozik, ahol a negyvenmillió forint körüli lakásárakkal találkozhatnak. Ha pedig tovább emelkedik a belépési küszöb, az a szakértő szerint azzal jár, hogy egyre későbbi életkorban sikerül saját lakást szerezni.

Balogh László itt felidézte, a babaváró segítség lehet az önerőben, a csok plusz pedig jelentős könnyebbséget kínál, ám 

a mostani kedvezményezettek nem azok, akik egyről a kettőre szeretnének jutni, hanem az egyre, azaz belépni a piacra.

Ahol már könnyebb dolguk van abból a szempontból, hogy az ő megszerzett tulajdonuk is felértékelődik. A továbblépési realitásokat pedig az egy szobával nagyobb ház vagy lakás, illetve a nagyobb településre költözés jelenti.

Az elsőlakás-vásárlók helyzetének könnyítése az ingatlanpiac többi szereplőjének is jót tesz. Előbb talál vevőt az, aki szeretne továbbköltözni, a piacnak pedig a megtakarítások sem tesznek feltétlenül jót, hiszen a belépési küszöb miatt esetleg azt nem használják fel vásárlásra az érintettek. Az elsőlakás-vásárlók aránya legfeljebb harminc százalékot tesz ki a piacon. Ez kellően széles vevőkör, a korábbi konstrukciókat alapul véve egy háromszázalékos konstrukció jelent meg. Összevetésül a szakértő által a cikk elején említett, húszéves futamidőre szóló negyvenmilllió forintos piaci hitel még mindig jóval az önkéntes kamatplafon alatt van. Ha pedig ehhez képest is kedvezőbb háromszázalékos konstrukciót vehetnek igénybe, havonként számolva, forintban kifejezve is érezhető tehercsökkentés lesz az érintetteknek.