Folytatódik a Carlos Ghosn és munkatársai elleni per egy tokiói bíróságon. A Nissan Motor korábbi igazgatója, Greg Kelly ellen az a vád, hogy
összeesküvést szőtt Carlos Ghosn juttatásainak a megemelésére, és ezzel több mint kilencmilliárd jen (83 millió dollár) kárt okozott a cégnek.
A 64 éves Kellyt ugyanazon a napon tartóztatták le 2018 novemberében, mint Ghosnt, azóta Japánban tartózkodik, és igyekszik bizonyítani ártatlanságát – olvasható a Bloomberg.com tudósításában.
Sok minden történt az alatt a kilencszáz nap alatt, mióta őrizetbe vették őket.
Ghosn 2019 végén kalandos körülmények között (egy hangszertokban megbújva) menekült el Japánból.
Ezután a Nissan nyeresége visszaesett, szövetségesi kapcsolatai a Renault és a Mitsubishi Motors irányába megromlottak. Emellett részletek derültek ki arra vonatkozóan, hogy a Nissan vezető alkalmazottainak a kis csoportja – köztük Ghosn közvetlen munkatársa – teljes titoktartás mellett hónapokig dolgozott azon, hogy büntetőeljárást indíthassanak a sztármenedzser ellen. Például Hari Nada, akit éppen Kelly nevezett ki magas beosztásba, volt az egyik összeesküvő, aki személyesen készítette elő Ghosn és Kelly letartóztatását.
Nada küldött magánrepülőgépet Kelly és Ghosn utaztatására, ám amikor kiszálltak a gépből, máris csattantak a bilincsek, és őrizetbe vették a vezetőket.
Kelly vallomásában arról beszélt, valahogy meg kellett oldaniuk, hogy Ghosn ott maradjon a Nissan élén azután is, hogy csökkentették a fizetését. A sztármenedzser juttatásait a közvélemény nyomása és a Nissan-alkalmazottak elégedetlensége miatt kellett megrövidíteni. Japánban ugyanis nem nézik jó szemmel azokat a csillagászati gázsikat, amik az USA-ban és Európában elfogadottak. Ennek ellensúlyozására használtak – mondta Kelly – úgynevezett halasztott fizetést.
A menesztett topmenedzser, Carlos Ghosn, háttérben a Nissan által megalkotott SUV, a Qashqai, ami divatot teremtett
Fotó: Reuters/Denis Balibouse
A Nissan szerint ellenben Ghosn és Kelly szándékosan súlyos kötelességszegést és a vállalati etika jelentős megsértését követte el. – A Nissan egy átfogó és alapos belső vizsgálatot folytatott, amely külső ügyvédeket is bevont – mondta Azusa Momose szóvivő. A helytelen magatartás körülményei a bírósági eljárás során kiderülnek, és a törvény a maga útján halad.
Kelly ügyvédje szerint viszont az egész ügyet a Nissan szélhámos alkalmazottai maguk kreálták, a japán kormánytisztviselők jelentős segítségével.
Akárhogy is végződik a per a japán bíróságon, az kétségtelen tény, hogy Carlos Ghosn libanoni–brazil–francia üzletember az ezredfordulón úgy vette át a Nissan vezetői tisztségét, hogy a cég akkor fizetésképtelen volt, majd néhány jól irányzott költségcsökkentéssel rövid idő alatt nyereségessé tette.
Az ő nevéhez fűződik a Qashqai modell kifejlesztése, amely a most annyira népszerű városi szabadidőjárművek első képviselője volt, valamint a Leaf, az első városi és városközi használatra is alkalmas elektromos autó piacra dobása.
2016-ban Ghosn lett a Mitsubishi Motors cég vezérigazgatója is, és kibővítette az általa létrehozott, addigi Nissan–Renault gyártási együttműködést a Nissan–Renault–Mitsubishi szövetséggé. Ez a hármas 2018 első felében a világ legnagyobb autógyárává vált, ugyanis 5,54 millió autót értékesítettek, öt százalékkal többet, mint 2017 első felében. Ezzel átvették az első helyet a Volkswagen-csoporttól.
Ghosn olyan szakember volt, aki érzékenyen figyelte az iparág változásait, és tudta, hogy csak a nagy méretű, nagy tőkeerejű cégek élik túl a technológiaváltással járó megrázkódtatásokat.
Vezetésével kezdett tárgyalásokat a Renault–Nissan–Mitsubishi a Fiat–Chrysler-csoporttal (FCA) az esetleges egyesülésről.
Ezek a tárgyalások elakadtak, majd az FCA a francia PSA-csoporttal vette fel a kapcsolatot. Mint lapunk is beszámolt róla, ez év elején létrejött a Stellantis autóipari csoport, amely a francia, olasz, német és amerikai márkákat fogja össze egy cégbe, és amely így a világ negyedik legnagyobb autógyártója lett.
