Majdnem elbizonytalanodtam (de csak majdnem), mivel egy szebb napokat látott intézmény, a GKI kétségbe vonta a KSH adatait a magyarországi keresetek növekedéséről – írta Varga Mihály a Facebook-oldalán. A pénzügyminiszter a következő pontokba szedte az állításokat:
A GKI szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkereseteket szándékosan csak a jobban kereső rétegek adataiból számítja. Ezért a hivatalosan közölt átlagbér 20 százalékkal magasabb a valóságosnál.
Sokszor és sokan elmondják, hogy az almát a körtével nem lehet összevetni. Így van ez ebben az esetben is. A KSH adatai a legálisan, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Így válnak ezek a számok időszakról időszakra összehasonlíthatóvá. A KSH által közölt bérnövekedési adatokat teljes mértékben igazolja a háztartások fogyasztásának emelkedése és a megtakarítások növekedése is. Természetesen lehet más módon is számolni, de figyelembe kell venni a torzító tényezőket is. Ebben az esetben például azt, hogy a kisadózók tételes adóját (kata) választó 400 ezer vállalkozó adózott bevétele sem kerül be a statisztikába, pedig jövedelmük jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, és ez emelné az átlagos keresetet is. Lehetne még sorolni, most csak az 5 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozásokat említem, ahol a bevallott jövedelmek rendre alacsonyabbak az átlagosnál. Ez a fekete- és a szürkegazdaság egyik jelensége, amit mindannyian ismerünk. Ezért is lép fel ellene a kormány határozottan és egyre több eredménnyel. Az adóelkerülés mértéke már 2019-ben 6,6 százalékra csökkent, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát, Dániát és Németországot. A bérek is fehérednek, idéntől például már egyetlen nagyvállalkozás sem alkalmazhatja katás vállalkozóként dolgozóját, ezek a rejtett foglalkoztatási formák 2021-től megszűnnek.
